A lap szombati számában megjelent interjúban Gion Gábor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb országtanulmányáról szólva azt mondta, hogy az OECD és a kormány álláspontja a legtöbb kérdésben összecseng. Néhány változtatás van csupán, amelyet az OECD melegen ajánl, de a kormány - mivel egészen másként vélekedik a kérdésről - nem fogad meg. Az egyik ilyen az országos, általános ingatlanadó hazai bevezetése, a nemzetközi szervezet régóta szorgalmazza ezt.

Mint az államtitkár hangsúlyozta, ez az adónem egyszerűen nem való Magyarországra. Már csak azért sem, mert a lakóingatlanok kilencven százaléka magánkézben van. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok családnál az ingatlan az egyetlen nagy értékű vagyontárgy. Az adószabályok nem szakadhatnak el a társadalmi viszonyoktól, az ingatlan idehaza társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.

"Eltérő állásponton van a kormány és az OECD a munkanélkülieket megillető támogatás hosszúságáról is. A nemzetközi szervezet szerint hazánk a kelleténél rövidebb ideig folyósít segélyt. A nézetkülönbség abból adódik, hogy a kormány felfogása szerint nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy az érintettek minél gyorsabban munkát találhassanak" - fogalmazott Gion Gábor, aki szerint a folyamatok a kormány álláspontját támasztják alá. A legfrissebb adatok szerint Magyarország újra foglalkoztatási csúcsot döntött, a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian, mint most.

A koronavírus-járvány esetleges negyedik hulláma kapcsán hangsúlyozta: nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretnénk megfékezni a negyedik hullámot, hanem az átoltottsággal.

A következő időszak kilátásairól szólva azt mondta, hogy komoly tartalékok vannak a gazdaságban, az egyiket a beruházások jelentik. Jelenleg 6600 milliárd forintnyi termelőkapacitás-fejlesztés zajlik az országban, ebből 2200 milliárdnyi a pandémia alatt kezdődött. Az adat alapján a helyzet olyan, mintha nem is lett volna válság. A másik fontos forrást az adhatja, hogy a lakosság komoly összegeket takarított meg. A járvány időszakában - arányaiban - a harmadik legtöbbet a magyar lakosság tette félre. A fogyasztók bizalma, bátorsága lassan visszatér, megindulnak a nagyobb vásárlások, a félretett összegek így nagy lökést adhatnak a gazdaságnak.