Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Francis Halzen belga részecskefizikus portréja a Svéd Királyi Tudományos Akadémia fizikai Nobel-díjakat odaítélõ bizottságának az idei díjazottat bejelentõ sajtóértekezletén Stockholmban 2026. október 6-án. Az Eva Olsson, Ellen Moons és Mark Pearce svéd fizikusok (b-j) alkotta bizottság indokása szerint Halzen az asztrofizikai eredetû nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért részesül az elismerésben.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Christine Olsson

A neutrínók felfedezője kapja idén a fizikai Nobelt

Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért.

Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért – jelentette be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A Nobel-bizottság által kiadott sajtóközleményben kiemelik: Francis Halzen felismerte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínóknak nevezett részecskék nyomon követésére. Elképzelése és tudományos irányítása alapvető fontosságú volt az IceCube Neutrínó-obszervatórium – egy fényérzékelőkkel felszerelt, köbkilométeres jégtömb – létrehozásában. Az IceCube segítségével a kutatók képesek befogni a távoli univerzumban zajló, rendkívül nagy energiájú folyamatokból származó neutrínókat.

A neutrínók mindenütt jelen vannak, ám nem hívják fel magukra a figyelmet. Akadálytalanul haladnak át a Földön és az emberi testen anélkül, hogy ezt észlelnénk. Rendkívül ritkán egy-egy neutrínó kölcsönhatásba lép egy atommaggal; ez teszi lehetővé, hogy a megfelelő berendezésekkel rendelkező kutatók felfedezhessék őket.

A tudósok már régóta tudják, hogy a kozmosz „természetes részecskegyorsítókat” rejt, amelyek olyan részecskéket lőnek ki, amelyek energiája akár milliószorosa is lehet a földi laboratóriumokban elérhető értékeknek. E forrásokról számos rejtélyes kérdés vár még tisztázásra: mik is ezek, hol találhatók, és milyen fő folyamatok zajlanak bennük?

A rendkívül nagy energiájú neutrínók ugyanabban a környezetben keletkeznek, mint más típusú részecskék. A többi részecskével ellentétben azonban a neutrínók irányváltoztatás és energiaveszteség nélkül jutnak el hozzánk. Ez azt jelenti, hogy olyan információkkal szolgálhatnak, amelyek más módon nem szerezhetők meg.

Francis Halzen 1988-ban ismertette először a Déli-sarkon történő neutrínóbefogásra vonatkozó elképzelését. Amikor egy neutrínó atommaggal ütközik, fényfelvillanás keletkezik, amelyet az átlátszó gleccserjégbe telepített érzékelőkkel lehet nyomon követni. A Déli-sark jege számos ok miatt előnyös a detektálásukhoz: mentes a különféle zavaró hatásoktól, a terület geológiailag stabil, és nem fordulnak elő földrengések. Halzen és ötlete hamar elnyerte más kutatók támogatását, és néhány évvel később már meg is kezdődtek a jégbe helyezett érzékelőkkel végzett előzetes tesztek.

A rendkívül nagy energiájú kozmikus neutrínók nagyon ritkák, ezért hatalmas mennyiségű jégre van szükség ahhoz, hogy elegendő számú ütközést lehessen megfigyelni. Az IceCube egy teljes köbkilométernyi területet foglal magában. Építése 2011-ben fejeződött be. A kutatók hamarosan észlelték az első nagy energiájú neutrínókat, néhány évvel később pedig közzétehették azon neutrínók felfedezését, amelyeknek minden bizonnyal a Naprendszeren messze kívül eső területekről kellett származniuk. Ezzel kezdetét vehette az univerzum neutrínóforrásainak módszeres kutatása. „Francis Halzen egy olyan nemzetközi kutatói és mérnöki csapatot vezetett, amely egy fantasztikus műszerrel ajándékozott meg minket. Kitartása és tudományos jövőképe újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat” – mondja Mark Pearce, a fizikai Nobel-bizottság elnöke.

Az IceCube által folyamatosan rögzített neutrinókölcsönhatások új ismeretekkel szolgálnak majd a kutatóknak azokról a szélsőséges környezetekről, amelyekben nagy energiájú neutrinók keletkezhetnek – sőt, akár korábban ismeretlen kozmikus jelenségeket is feltárhatnak.

A kitüntetés 12 millió svéd koronával (392 millió forinttal) jár. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Tavaly a brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John. M. Martinis kapta a fizikai Nobel-díjat kvantummechanikai kutatásaiért. Az első fizikai Nobel-díjat 1901-ben Wilhelm Conrad Röntgen német tudósnak ítélték oda a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezéséért.

Szerdán a kémiai Nobel-díj bejelentésével folytatódik a Nobel-hét, csütörtökön pedig az irodalmi díjazott következik. A Nobel-békedíj kitüntetettjét pénteken Oslóban hozzák nyilvánosságra, majd október 12-én, hétfőn ismét Stockholmban nevezik meg a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérem díjazottját.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérfürdő a Wall Streeten - Történelmi napot hozott a technológiai papírok kivégzése

Vérfürdő a Wall Streeten - Történelmi napot hozott a technológiai papírok kivégzése

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. A zuhanás folytatódott a Wall Streeten a hét utolsó kereskedési napján, több fontos történelmi határt is átlépett a masszív eladási hullám.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×