Hetek óta érződik a francia társadalomban és politikában egy nagyon komoly feszültség; mint Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az InfoRádióban rámutatott, nem az volt a kérdés, hogy lesz-e valahol kibuggyanás, hanem az volt a kérdés, hogy ez hol buggyan ki.

Mint kifejtette, Franciaországban a középiskolások és egyetemisták tüntetéseinek nagyon komoly történelmi hagyománya van, csak az elmúlt 20-25 évből sok-sok ilyen mozgalmat lehetne említeni, '68-ról nem is beszélve. Megjegyezte: a lappangó feszültség, „úgy tűnik, a fiataloknál buggyant ki”.

Jelenleg is politikai vitatéma, hogy mi az oka a tüntetéseknek és hogyan lett ennyire radikális a megmozdulás; a kormányoldal például azt állítja, hogy radikális baloldali pártok és csoportok telepedtek rá erre a sorozatra, és szítják a feszültséget többek között a közösségi médiában. Természetesen az érintett radikális baloldali politikusok elutasítják ezt az értelmezést – Soós Eszter Petronella olvasatában.

A demonstrációk és a hatóságok reakciói politikai vitát is kiváltottak Franciaországban. Jövő tavasszal elnökválasztás lesz, a titkosszolgálatok azt feltételezik, hogy politikai szándék is áll a tüntetések mögött. Erről az elemző azt mondta,

a legfontosabb erő ebben a kérdésben – és a titkosszolgálatok jelentései említik is – a Lázadó Franciaország nevű radikális párt.

„Itt van egy olyan összefüggés is, hogy Párizs északi külvárosaiból indult el a tüntetés, ez Franciaország tulajdonképpen legszegényebb megyéit jelenti, például Saint-Denis városát, ahol többek között a Lázadó Franciaország egyik politikusát választották polgármesternek, tehát ő egyfajta szimbóluma ennek a pártnak, és ő adja is úgymond az arcát ehhez a tüntetéshez, és a párt alapvetően adja az arcát magához az ügyhöz” – fogalmazott.

Hozzátette: Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője egy potenciális elnökjelölt, van esélye arra, hogy a második fordulóba jusson.

„Szokatlanul erős ebben a fázisban. Ő sokadszor próbálkozik az elnökséget megszerezni, ezért tudjuk, hogy általában úgy néz ki az ő kampánya, hogy gyengébb a kampány elején, ebben az időszakban, és a végén tud mozgósítani, sok-sok pontot hozva. Most azt látjuk, hogy Jean-Luc Mélenchonnak már most érdemi esélye van arra, hogy a második fordulóba jusson. Tehát tulajdonképpen ő egy nagyon komoly játékos, ami magyarázza is, hogy miért szivárognak ki jelentések, titkosszolgálati anyagok” – magyarázta.

A kampány során szerinte a középiskolások, egyetemisták aktivitása látható, de Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke is a színtéren van, akit most antiszemitizmus-vádak érnek.

Ami pedig a témákat illeti, zajlik a költségvetés bemutatása, és már van olyan javaslat, amit a kormány kénytelen volt azonnal vissza is vonni, többek között az egyetemi beiratkozási díjak kapcsán, úgyhogy nagyon paprikás, feszültséggel teli időszakra számít a kampányban, és „nyilvánvalóan

mindenkinek az lesz az érdeke, hogy a hibákat, a feszültségeket, a konfliktusokat erősítse, mert mindenki így tudja megmutatni magát”.

Dél-Franciaországban egyébként az elmúlt napokban nagyon heves esőzések voltak, az ennek nyomán kialakult helyzet kezelésére is reagál a lakosság, akár csak például Valenciában a közelmúltban. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a mostani francia kampányban a hasonló váratlan helyzetek akkor lehetnek kampánytényezők, ha az ország jelentős részét érintik; nyáron például az erdőtüzek komoly figyelmet kaptak, most ez már kevésbé van homloktérben, a köztársasági elnök nem is volt az országban a hét közepén, Spanyolországban járt.

„Ha nagy, szimbolikus területet ér valamilyen probléma, és itt nem csak időjárási kérdésekre gondolok, vagy az egész országot kitartóan és hosszú ideig éri valamilyen hasonló kihívás, akkor az nyilvánvalóan felkúszik a politika napirendjére, és ilyenkor a pártok a saját értelmezéseiket hangoztatják, kijelölik a felelősöket, ki a jó, ki a rossz ebben a játékban, és elmondják, hogy szerintük mit kellene tenni. A politikai napirend viszont ebben a pillanatban jóval terheltebb annál, mint hogy egyes régiókat érintő ügyek tartósan fel tudjanak kúszni, de meglátjuk” – vázolta.

A francia politika radikalizálódásával kapcsolatban pedig elmondta: egy olyan helyzetben, amikor a radikális bal- és jobboldal is jó helyzetben van, és a centrum gondolkodását alapvetően az határozza meg, hogy mi van, ha ők kicsúsznak ebből a versenyből, és egy Le Pen–Mélenchon második forduló alakul ki, Soós Eszter Petronella szerint arra lehet számítani, hogy „az az osztódással szaporodó elnökjelölti válogatott, amely most látszik, nem marad így”.

„Az év elején egészen biztosan lesznek olyanok, akik önként vagy kevésbé önként, de kicsúsznak ebből a versenyből.

Lesznek, akik nem szerzik meg az induláshoz szükséges aláírásokat. Tehát most mindenki felméri az erejét, mindenki nyomást gyakorol, és az év elején konszolidálódni fog ez a helyzet. Arra számítok, hogy pontosan emiatt, hogy a radikális pártok együtt 50 százalék fölötti szavazatarányra számíthatnak jelenleg, jóval kevesebben fognak ténylegesen a starthoz állni, ezért szerintem a francia elnökválasztás a szokásoknak megfelelően az utolsó három hónapban, 6 hétben fog eldőlni” – fogalmazott az InfoRádióban Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő.

A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült.