Infostart.hu
eur:
367.29
usd:
327.44
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Zavargásba torkollt diáktüntetés nyomait nézik járókelõk Párizsban 2026. október 2-án. A tanárhiány megszüntetését és az oktatási körülmények javítását követelõ demonstrációk országszerte 735 tanintézményt érintenek, 158-ból pedig erõszakcselekményeket is jelentettek. Eddig ötezernél több rendbontót vettek õrizetbe a hatóságok a megmozdulások szeptemberi kezdete óta.
Nyitókép: MTI/EPA/Firas Abdullah

Könnygázgránát vitte el egy fiú kezét a tüntetésen – kedden súlyosbodhat a helyzet Franciaországban

Súlyosan megsérült hétfőn a kezén egy középiskolás az észak-franciaországi Lensben a közoktatásra szánt állami források növeléséért harmadik hete tartó megmozdulássorozat egyik tüntetésén.

A 15 éves fiúnak leszakadt a keze, amikor felszedett egy könnygázgránátot, amelyet a rendőrök dobtak a fiatalok felé – mondta egy rendőrségi forrás az AFP hírügynökségnek.

A demonstrációk országszerte hétfőn 589 tanintézményt érintettek az állami fenntartású 3400 középiskolából, ami csökkenést jelent a pénteki 735-höz képest – közölte Edouard Geffray oktatási miniszter a Párizstól délnyugatra található Guyancourt egyik gimnáziumában tett látogatásán.

„Az a cél, hogy szerdától fokozatosan mindenhol újrainduljon a tanítás” – hangsúlyozta a tárcavezető. Hozzátette, hogy a diákokat, akikkel találkozott, megdöbbentette a tiltakozást kísérő erőszak. A tárcavezető szerint

a megmozdulásokban eddig 190 tanuló szenvedett sérüléseket.

A párizsi elővárosok középiskoláiban szeptember közepén iskolafoglalás formájában indult tiltakozások fokozatosan terjedtek el az ország teljes területén, mielőtt a múlt hét második felében számos erőszakcselekményt követtek el az iskolák környékén, például tárgyakat dobáltak a rendőrök, a tanárok, az újságírók felé, kukákat borogattak és gyújtottak fel.

A diákszervezetek több állami forrást követelnek az intézményeik számára. Kifogásolják az épületek lerobbant állapotát, a túlzsúfoltságot, a tanárhiányt, elsősorban a hátrányosabb helyzetű elővárosokban.

A tiltakozó mozgalom kedden új dimenziót ölthet, miután az oktatási szervezetek és a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT bejelentette, hogy szeretne segítséget nyújtani a középiskolai tüntetések szervezett kereteinek megteremtésében.

A közösségi médiában már elterjedtek a felhívások a keddi blokádokra.

A felsőoktatási miniszter, Philippe Baptiste elmondta: tart attól, hogy a diákmozgalom országos szintű zavargásokba torkollik. Hétfőn 32 egyetemi karon voltak megmozdulások, de azokat nem kísérték erőszakos cselekmények.

A belügyminisztérium összesítése szerint a múlt héten mintegy ötezer rendbontót állítottak elő, akiknek a 85 százaléka 15 és 18 év közötti, 24 tanintézményt felgyújtottak vagy megrongáltak, és 78 oktatási dolgozót megtámadtak.

Bár az incidensek hétfőn korlátozottabbak voltak, mint a múlt héten, több szakszervezet azzal vádolta meg a kormányt, hogy aránytalanul nagy erőszakkal és megtorló módon lép fel a középiskolásokkal szemben, hogy elhallgattassa a követeléseket.

A rendőrség nem megtorolja a fiatalokat, hanem megóvja azokat a középiskolásokat és egyetemistákat, akik békésen szeretnék kifejezni a követeléseiket – jelentette ki vasárnap Laurent Nunez belügyminiszter, elutasítva a rendőri fellépést érintő „súlyos és megalapozatlan vádakat”.

A rendőrség felügyeleti szerve eddig hat feltételezett rendőri túlkapás miatt indított vizsgálatot.

A hatóságok egy 16 éves fiút azért vettek őrizetbe, mert benzinnel leöntött egy tanárt a déli La Ciotat-ban. Egy 15 éves fiút azzal gyanúsítanak, hogy sprayt fújt egy járókelő arcába a déli Marseille-ben. Két bolgár állampolgárságú tinédzsert a keleti Belfort-ban egy rendőr megverése miatt állítottak elő, de az egyikük maga is feljelentést tett a rendőr ellen „gyilkossági kísérlet” miatt.

A kormányzat elítélte a „városi erőszakot”, és a felelősséget a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű parlamenti pártra hárította, alig fél évvel az elnök- és parlamenti választások előtt.

Manuel Bompard, a párt egyik vezetője jelezte, hogy elítéli az erőszakot, de sajnálja, hogy a végrehajtó hatalom összemossa a mozgalmat a rátelepedő túlkapásokkal.

Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×