Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.15
bux:
143779.38
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezletén a moszkvai Gosztyinnij Dvorban 2025. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

„Árnyékháborúra” készül Oroszország? – Német titkosszolgálati figyelmeztetés

A német hírszerzés főnöke szerint országa súlyos konfliktusba keveredhet Oroszországgal. Már most új szakaszába lépett a szembenállás, amely „veszélyes dimenziót öltött”. Egyetlen ország sem jelent olyan konkrét fenyegetést, mint Oroszország – közölte Martin Jäger.

Vészjósló figyelmeztetést intézett a német szövetségi parlament képviselőihez a német hírszerzés, a BND vezetője. Martin Jäger hétfőn jelent meg a Bundestagban az éves meghallgatáson.

Azt mondta, fennáll a veszélye, hogy Németország erőszakos konfliktusba keveredik Oroszországgal, miközben az folytatja az európai demokráciák elleni „árnyékháborúját”. „Az ilyen háborút nem lehet a hagyományos katonai és jogi kategóriákkal leírni – mondta – nem folytatunk védekező manővereket, de támadás alatt állunk. Ez az árnyékháború”.

„Egyetlen ország sem jelent ilyen közvetlen, átfogó és konkrét fenyegetést Németországra” – tette hozzá. „Nem mi kerestük ezt a konfrontációt, Oroszország erőlteti ránk, mert fő ellenfelének tart bennünket, mivel mi nem fogadjuk el revizionista és terjeszkedő politikáját és Ukrajna elleni agresszióját” – mondta.

Hogy miért érzi magát fenyegetve Berlin? Ha a pénzt nézzük,

Németország lépett elő Ukrajna első számú európai támogatójává.

Csak katonai támogatásból 17,7 milliárd eurót juttatott Kijevnek, míg a teljes összeg 22 és félmilliárd euró. A II. világháborút követő bűntudat, majd a német-orosz nyitás és az olcsó orosz energiára épülő német exportgazdaság évtizedei után Berlin és Moszkva ismét fenyegetésként tekint egymásra.

Friedrich Merz német kancellár, aki a Kreml határozott bírálója, a napokban járt Kijevben, ahol fegyverszállításokról is megállapodott. A csomag részeként nagy hatótávolságú rakétákat és harci drónokat juttatnak Ukrajnának és műholdas technológiával segítik.

„Azért, hogy

Ukrajna is célba tudja venni az orosz kilövőállásokat” – mondta Merz kijevi sajtótájékoztatóján.

Kémfőnöke, Jäger azért is elkötelezett Ukrajna mellett, mert a tavalyi évig országa kijevi nagykövete volt. A BND egyébként hivatalosan a német kancellária alá tartozik és a szövetségi kormány vezetője nevezheti ki a kémszolgálat elnökét.

Jäger szerint az orosz titkosszolgálatok „nagyon profi és kegyetlen módon” lépnek fel. „Valós és fennálló veszély, hogy németországi célpontokra csapnak le” – fejtegette. A német hatóságok szerint jól szervezett, de szerencsére egy hiba folytán csődöt mondott kísérlet volt, amikor feltételezett orosz ügynökök egy robbanóanyaggal megtöltött drónt küldtek egy ukrán szállítógép mellé a drezdai reptéren.

Jäger – annak ellenére, hogy hazája és Oroszország összecsapásáról spekulált – azt is elmondta: jelenleg nem támasztja alá hírszerzési információ azt az állítást, hogy Oroszország nagyszabású támadást indítana a NATO területe ellen. Ugyanakkor egy „korlátozott katonai akció lehetséges”, különösen a Baltikumban – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Jelentős céláremelések és felminősítések érkeztek szeptemberben a magyar részvényekre. A Mol megítélését a kedvező energiapiaci környezet javította, az OTP-nél viszont a magasabb árfolyamvárakozások mellett az orosz jelenlét kockázata is előtérbe került. A Richter elemzői lefedettsége bővült, a Magyar Telekomra pedig optimistább lett az egyik nagy nemzetközi bankház. A kisebb papíroknál vegyesebb a kép: volt, ahol a gyengébb eredménykilátások jelentős célárvágást hoztak, másutt a friss vállalati számok után is kitartottak korábbi értékelésük mellett az elemzők. Az alábbiakban összegezzük, milyen célárváltozások és ajánlások érkeztek a magyar részvényekre szeptemberben. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×