Infostart.hu
eur:
389.45
usd:
335.88
bux:
122907.62
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban 2015. március 8-án. Ez az utolsó hétvége, amelynek vasárnapján még korlátozás nélkül nyitva tarthatnak az üzletek. Az Országgyűlés 2014. december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így március 15-től vasárnap már nem lehet dolgoztatni az alkalmazottakat a kereskedelemben, pihenőnap jár nekik. A 200 négyzetméternél kisebb üzletek azonban kinyithatnak a hét utolsó napján is, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne.
Nyitókép: Varga György

Továbbra is nyolcéves csúcson az infláció

Az inflációs ráta megegyezett az előző havival.

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,5 százalékkal nőttek.

Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,9, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A Portfolio írásában emlékeztet, már az áprilisi 5,1 százalékos infláció több mint nyolcéves csúcsot jelentett, utoljára 2012 végén volt ennél magasabb az áremelkedés üteme. Innen a szakemberek előzetesen további minimális emelkedést vártak májusra, 5,2-5,3 százalék volt a prognózis.

A portál szerint a következő időszakban inkább enyhülésre lehet majd számítani, aztán ősszel megint emelkedhet az infláció.

Termékről termékre

  • Az élelmiszerek ára 2,6 százalékkal emelkedett 2020. májushoz viszonyítva,
  • ezen belül az étolajé 24,6,
  • a tojásé 8,7,
  • a margariné és a száraztésztáé 7,0,
  • a munkahelyi étkezésé 6,6,
  • a liszté 6,3,
  • a gyümölcs- és zöldségleveké 6,2,
  • a rizsé 6,1 százalékkal nőtt.
  • A sertéshús ára 7,5 százalékkal csökkent.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruké 19,8 százalékkal nőtt.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 3,5 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 9,2, a szobabútorok 6,7 százalékkal kerültek többe.
  • A járműüzemanyagok ára 36,2 százalékkal magasabb lett.

A havi maginfláció 0,4 százalék volt, az éves 3,4 százalékot tett ki. Az idén áprilistól a KSH új módszertant alkalmaz a maginfláció számítására, a mutató a továbbiakban nem tartalmazza a szeszes italok és dohányáruk árváltozását. Az idősor 1995. januárig visszamenőlegesen módosult. A márciusi maginfláció 3,1 százalék volt.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,5 százalékkal nőttek.

Az élelmiszerek 0,8 százalékkal drágultak egy hónap alatt. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, az éttermi étkezés 1,9, a baromfihús 1,4, a sajt 1,2, a tojás 1,1 százalékkal többe, míg a sertéshús 0,9, a liszt pedig 0,7 százalékkal kevesebbe került.

A ruházkodási cikkekért 0,9, a tartós fogyasztási cikkekért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni.

A járműüzemanyagok ára 1,7 százalékkal nőtt.

Címlapról ajánljuk
Nincs már sok idő, de pár perc elég egy vagyont spórolni
Lakás- és házbiztosítás

Nincs már sok idő, de pár perc elég egy vagyont spórolni

Már csak alig több mint egy hét van hátra a márciusi lakásbiztosítási kampányból, de a legnagyobb hajrá még csak most kezdődik – mondta az InfoRádióban a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője. Besnyő Márton hozzátette: arra számítanak, hogy idén újabb 400-450 ezer ügyfél válthat, és tízből nyolcan csökkenthetik a díjaikat.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Kiderült az igazság a gigantikus európai energiaárakról: egészen más vár a gazdaságra, mint amivel eddig riogattak

Kiderült az igazság a gigantikus európai energiaárakról: egészen más vár a gazdaságra, mint amivel eddig riogattak

Az európai zöldátmenet gazdasági hatásai nem a szélsőséges forgatókönyvek mentén alakulnak: jelentős beruházásokat igényelnek, de nem okoznak kezelhetetlen makrogazdasági sokkot. A döntő tényező nem maga a kibocsátáscsökkentés üteme, hanem az, hogy a karbonárazásból származó bevételeket milyen policy mixben forgatják vissza a gazdaságba. Az IMF elemzése szerint a jól célzott kombináció – zöld támogatásokkal és növekedésbarát adócsökkentéssel – képes egyszerre mérsékelni az árnyomást, fenntartani a növekedést és finanszírozhatóvá tenni az átmenetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×