eur:
394.63
usd:
369.79
bux:
65726.96
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) XV. Pénzügyi Csúcstalálkozó című konferenciáján az InterContinental Budapest szállodában 2014. november 21-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Oszkó Péter: idő kell, hogy kiderüljön, ki az, aki képes túlélni

A hitelmoratórium nélkül jelentősen megnőne a nem-teljesítő hitelek aránya és összedőlne számos olyan vállalkozás, mely később nyereségesen működhetne és munkahelyeket biztosíthatna, véli a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere. Oszkó Péter szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2022 közepére elérheti a koronavírus előtti szintet.

Oszkó Péter szerint a kormány nem óvatoskodott a válságkezelés során, és a döntéshozók meglehetősen nagy mennyiségű forrást mozgattak meg a gazdaságvédelmi intézkedések keretében. A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere úgy látja, a legfontosabb ilyen helyzetben, hogy a gazdaságpolitikai irányítói megtalálják az egyensúlyt, nevezetesen, hogy mennyi forrást tudnak kármentésre és a veszteségek pótlására fordítani, illetve milyen súllyal hoznak kényszerű, alkalmazkodási intézkedéseket, aminek eredményeképpen megerősödött állapotban kerül ki az ország a nehéz időszakból.

Meglátás szerint a források döntő része vállalkozásfejlesztésre ment, aminek érthető és támogatandó a logikája. Minél hosszabb ideig húzódik azonban a válság, annál többet kell foglalkozni a szociális jellegű problémákkal, tette hozzá a Növekedés.hu-nak interjúban. Ugyanis társadalmi kockázatai vannak, ha egy válságkezelő csomag döntően vállalkozásfejlesztésről és az újszerű beruházások ösztönzéséről szól. A járvány miatt tömeges egzisztenciák kerültek veszélybe, ezért a háztartások elfogyó tartalékait is ki kell pótolni, emlékeztetett. Ugyanakkor helyes útnak gondolja hogy új munkahelyteremtésre fókuszál az állam. Komoly segítségnek tartja továbbá, hogy kibővítették a döntéshozók a bértámogatásra jogosultak körét.

Oszkó Péter a hitelmoratóriummal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy megfontolandó az újabb, szelektív meghosszabbítása a nehéz helyzetbe került vállalkozások esetében. Vagyis, amíg nem derül ki, hogy a koronavírus-válságban mely vállalkozások azok, akik csak átmenetileg nem működnek, és melyek azok, akik végleg megroppantak, addig fenn kell tartani a hitelmoratóriumot. „Ha nem lenne moratórium, akkor jelentősen megnőne a nem-teljesítő hitelek aránya és összedőlne számos olyan vállalkozás, mely később nyereségesen működhetne és munkahelyeket biztosíthatna. Nem szabad olyan álomba ringatni magunkat, hogy a moratórium júniusi lejárta után mindenki katonásan eleget tud majd tenni hiteltörlesztési kötelezettségének” – összegezte a szakember, aki – egyebek mellett – beszélt még a további esetleges támogató lépésekről, és hogy mikorra lábalhat ki a magyar gazdaság a válságból.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Magosz: újabb aszály fenyeget, azonnali megoldás kell

Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Aszály ugyan még nincs, de az Alföldön március közepe óta kritikus a csapadékhiány – mondta az InfoRádióban Cseh Tibor András Magosz-főtitkár.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

A hétvégén Irán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, és bár Teherán mindent megtett, hogy az akció inkább erődemonstráció, mintsem valódi fenyegetés legyen, felsejlett egy Irán és Izrael közötti háború rémképe. A 2022-ben kitört heves tiltakozások után az iráni társadalom mély politikai apátiába süllyedt, amit jelez a márciusi parlamenti választásokon való rekordalacsony részvétel. Eközben a keményvonalasok egyre fontosabb pozíciókat szereznek a politikában, minden arra mutat tehát, hogy a rezsim a konszolidáció helyett a lakossággal és a külfölddel való konfrontációt választja. A mélyben azonban forrnak az indulatok az iráni vezetéssel szemben, amely jogosan tart attól, hogy egy Izraellel való háború újra fellobbanthatja az elégedetlenség szikráit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×