eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) XV. Pénzügyi Csúcstalálkozó című konferenciáján az InterContinental Budapest szállodában 2014. november 21-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Oszkó Péter: idő kell, hogy kiderüljön, ki az, aki képes túlélni

A hitelmoratórium nélkül jelentősen megnőne a nem-teljesítő hitelek aránya és összedőlne számos olyan vállalkozás, mely később nyereségesen működhetne és munkahelyeket biztosíthatna, véli a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere. Oszkó Péter szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2022 közepére elérheti a koronavírus előtti szintet.

Oszkó Péter szerint a kormány nem óvatoskodott a válságkezelés során, és a döntéshozók meglehetősen nagy mennyiségű forrást mozgattak meg a gazdaságvédelmi intézkedések keretében. A Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere úgy látja, a legfontosabb ilyen helyzetben, hogy a gazdaságpolitikai irányítói megtalálják az egyensúlyt, nevezetesen, hogy mennyi forrást tudnak kármentésre és a veszteségek pótlására fordítani, illetve milyen súllyal hoznak kényszerű, alkalmazkodási intézkedéseket, aminek eredményeképpen megerősödött állapotban kerül ki az ország a nehéz időszakból.

Meglátás szerint a források döntő része vállalkozásfejlesztésre ment, aminek érthető és támogatandó a logikája. Minél hosszabb ideig húzódik azonban a válság, annál többet kell foglalkozni a szociális jellegű problémákkal, tette hozzá a Növekedés.hu-nak interjúban. Ugyanis társadalmi kockázatai vannak, ha egy válságkezelő csomag döntően vállalkozásfejlesztésről és az újszerű beruházások ösztönzéséről szól. A járvány miatt tömeges egzisztenciák kerültek veszélybe, ezért a háztartások elfogyó tartalékait is ki kell pótolni, emlékeztetett. Ugyanakkor helyes útnak gondolja hogy új munkahelyteremtésre fókuszál az állam. Komoly segítségnek tartja továbbá, hogy kibővítették a döntéshozók a bértámogatásra jogosultak körét.

Oszkó Péter a hitelmoratóriummal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy megfontolandó az újabb, szelektív meghosszabbítása a nehéz helyzetbe került vállalkozások esetében. Vagyis, amíg nem derül ki, hogy a koronavírus-válságban mely vállalkozások azok, akik csak átmenetileg nem működnek, és melyek azok, akik végleg megroppantak, addig fenn kell tartani a hitelmoratóriumot. „Ha nem lenne moratórium, akkor jelentősen megnőne a nem-teljesítő hitelek aránya és összedőlne számos olyan vállalkozás, mely később nyereségesen működhetne és munkahelyeket biztosíthatna. Nem szabad olyan álomba ringatni magunkat, hogy a moratórium júniusi lejárta után mindenki katonásan eleget tud majd tenni hiteltörlesztési kötelezettségének” – összegezte a szakember, aki – egyebek mellett – beszélt még a további esetleges támogató lépésekről, és hogy mikorra lábalhat ki a magyar gazdaság a válságból.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×