Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pexels.com

Hiába csökkent az új lakások áfája, nem lettek olcsóbbak

Mester Nándor ingatlanpiaci elemző szerint az árképző tényezők majd mindegyike jelentősen növekedett, köztük az építőanyag és a munkaerő ára durván.

Idén januártól a kormány visszahozta az 5 százalékos áfát az új építésű ingatlanokra 27 százalék helyett, viszont mégsem teszi olcsóbbá az ilyen lakásokat – mondta el az InfoRádiónak az Mfor–Privátbankár vezető ingatlanpiaci elemzője, Mester Nándor. Hozzátette, stagnálás várható az új ingatlanok áránál, viszont növekedés az újszerű lakások keresletében.

"A kormány tavaly ősz végén elmondta, milyen feltételekkel lehet igényelni a különböző állami támogatásokat, és hogy az 5 százalékos áfa az új lakásokra vonatkoztatva mikor lép életbe. Az érdeklődés nagyon nagy, ugyanakkor a választék nem, mert az ingatlanfejlesztők már a kínálat négyötödét korábban eladták" – vázolta a helyzetet Mester Nándor.

Ismert, 2016 és 2019 között volt utoljára 5 százalék a kedvezményes lakásáfa, aztán egy éven át 27, majd a válság közepette lett újra 5, ebből következhetne, hogy olcsóbbakká válnak az ingatlanok, de ez a szakértő szerint nem így lesz.

"Semmi sem indokolja, hogy jelentősen csökkenjenek az árak, hisz

az összes olyan költségtényező, amely meghatározza a végső fogyasztói árat, nem csökkent, hanem nőtt.

Például az építőanyagok ára az elmúlt 2-3 évben 15-25 százalék közti mértékben emelkedett, a munkaerő költsége pedig 30-35 százalékkal, és megint munkaerőhiány van, mert épp az 5 százalékos áfa meghirdetése miatt elég sok, jelentős ingatlanfejlesztő szeretné bebiztosítani magát, lekötni különböző kivitelezőcégek kapacitását. Így a lakosság kerül nagyon nehéz helyzetbe, amikor a családi háza építéséhez, felújításához keres megfelelő vállalkozót, embereket."

Hogy az új vagy a felújított ingatlanok iránti érdeklődés lesz-e most nagyobb, arról úgy vélekedett,

látványos növekedés körvonalazódik az újszerű, használt lakások iránti keresletben.

A árkülönbség 20-25 százalék is lehet az általános állapotú lakások kárára.

"Körülbelül 4-5 ezer lakás maradt a rövidtávú kiadás piacán, a csúcson, 2018-2019-ben ennek két-háromszorosa is volt. A többi átállt a hosszú távú kiadási szegmensbe. Az albérletárak ennek megfelelően jelentősen visszaestek a belső kerületekben, 20-25 százalékkal egy év alatt" – mondta a pandémia sújtotta lakáskiadási piacról Mester Nándor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×