Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
308.52
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Nyitókép: Pxhere

Egész eddig azt lehetett hallani, hogy lementek az albérletárak, erre...

Az Otthon Centrum úgy látja, egy év alatt tíz százalékkal drágult a lakásbérlés a fővárosban.

A korlátozó intézkedések tavaly márciusi bevezetése óta Budapesten tíz százalékkal emelkedtek az albérletárak, kivéve a VIII. és IX. kerületet - közölte az Otthon Centrum az MTI-vel szerdán.

Kiemelték: a VII., VIII. és IX. kerületben 125 ezer forintos havidíjat mért az Otthon Centrum, miközben a többi kerületben elhelyezkedéstől függően átlagosan 150-200 ezer forint ellenében lehetett lakást bérelni - részletezték. A legdrágább a VI. kerület volt - tették hozzá.

Az ingatlanközvetítő tanulmánya szerint a budai kerületekben az utóbbi hónapokban a bérletidíjak középértéke 170 ezer forint körül alakult. A legdrágább a II. kerület, ahol 195 ezer forintos átlagos havi bérleti díj volt jellemző, míg az I. és III. kerületben 155 ezer forintért lehetett lakást kölcsönözni.

A panellakások bérleti díjában az Otthon Centrum nem tapasztalt számottevő különbséget a fővárosi városrészek között, a kerületek többségében 115-120 ezer forintot kérnek egy hónapért. A pesti oldalon azonban ez 7 százalékos emelkedés a tavalyi második negyedévéhez képest.

A legnagyobb vidéki városokban a tégla és panellakások bérleti díja között nincs számottevő különbség - ismertette az ingatlanközvetítő. Ezeken a településeken 90 ezer forintos középértéken adták ki a lakásokat. Ugyanakkor a panellakások bérleti díja 20 százalékkal emelkedett, míg a téglásoké ugyanennyivel csökkent a legfrissebb adatok szerint.

Jelenleg Győrben a legdrágább lakást bérelni, ahol 100 ezer forintos bérleti díjjal kell számolni, míg a többi városban 70-90 ezer forint között változtak a bérleti díjak.

Az ingatlanközvetítő legfrissebb tanulmányában a koronavírus kezdeti időszakában mért bérleti díjakat vetette össze az utóbbi négy hónap adataival.

Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×