Az MNB két hete, szeptember 24-én, azzal lepte meg a piacot és az elemzőket, hogy a 0,6 százalékos alapkamattal szemben 0,75 százalékos kamatot ajánlott a betéti tenderen. Ezzel először fordult elő, hogy az április óta irányadó eszköz elszakadt a monetáris tanács által meghatározott alapkamattól. Az elemzők úgy értelmezték, hogy a jegybanki szakértők megítélése szerint a forint további gyengülése már az infláció élénkülésével fenyegetne. Azóta azt figyelik, hogy a mínusz 0,5 és az 1,85 százalékos kamatfolyosón belül hetente hogy dönt az MNB.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a múlt heti betéti tender napján egy nyilatkozatában megerősítette, hogy a magyar jegybank az egyhetes betéti kamattal igyekszik ellensúlyozni, ha a nemzetközi kockázatkerülés a forintot sújtja, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ez jelentős kockázatot hordoz az inflációs kilátások szempontjából.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalékra lassult az előző havi 3,9 százalékról, és az éves maginfláció 4,0 százalékra csökkent az előző havi 4,7 százalékról. A forint árfolyama az utóbbi napokban 360 alatt mozog az euróval szemben.

Az elemzők azonban egyáltalán nem várták, hogy az ilyen rövid távú elemek kamatpolitikai gyakorlatának megváltoztatására késztetnék a jegybankot.