Az elmúlt 6 hétben, augusztus 12-e óta 344-ről 22 forintot gyengült a hazai fizetőeszköz, ami kiemelkedően gyors romlásnak tekinthető, de azért így sem lóg ki a régiós devizák sorából – fogalmazott az InfoRádiónak Korányi G. Tamás.

A gyengülés mögött több ok is meghúzódik a tőzsdepiaci szakértő szerint: egyrészt a térségben hetek óta tapasztalható a koronavírus-fertőzöttek számának növekedése, ami azt a relatív előnyünket, amit a járványkezelés miatt a befektetők szemében a nyáron élvezhettünk, erodálta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy más uniós tagállamok is hasonlóan rossz számokat produkálnak, tehát elsősorban arról van szó, hogy

a befektetők ódzkodnak valamennyi feltörekvő devizától,

így azok inkább az eladói oldalra kerültek. Ugyanis, mint magyarázta, pár hét alatt a dollár/euró árfolyam 1,20-ról 1,17-re esett, előbbi erősödését eredményezve, és ilyenkor jellemzően a feltörekvő devizákat eladják.

Ráadásul Magyarországon a legutolsó, júliusi inflációs adat (3,9 százalék) a térségben a legrosszabb volt, és azóta sem csökkent, sőt,

elképzelhető, hogy eléri a 4 százalékot,

míg a nyugat-európai országokban 1 százalék körüli a mértéke, a régióban pedig 2–3 körül van – tette hozzá. A piac emiatt arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előbb–utóbb valamit lépni fog, ennek megfelelően a keddi kamatdöntő ülést követően a kommunikációban elhangzott, hogy kiemelten figyelik az inflációs számokat, azt sugallva, hogy végső esetben lehet tér a kamatemelésre. (A lépés meg is történt, rendhagyó kamatemelést hajtott végre az MNB. Ennek hírére a forint azonnal jelentősen erősödni kezdett, ám a lendület kora délutánra véget is ért.)

Korányi G. Tamás úgy véli,

nincs messze a 370-es forint/euró-árfolyam, amihez nem kell több egy–két rossz hírnél.

Mint magyarázta, nagyon megnőtt a forint elleni short állomány, amit az MNB rendszeresen monitoroz is. Csak az utóbbi pár hétben mintegy 300 milliárd forinttal, vagyis 10 százalékkal növekedett a meglevő pozíciók aránya, miután a külföldiek shortolják a hazai fizetőeszközt. „Ez nem egy tudatos gonoszság” – fogalmazott, hanem egyszerűen azokat a feltörekvő devizákat, amiknek negatív a reálkamatja, eladják.

Korányi G. Tamás megjegyezte, a magas forintárfolyam elsősorban az exportőröknek kedvez, az államnak nem feltétlenül, miután az tovább fűtheti az inflációt, ami már nem jó. A jegybank korfontzónája a 350–360 forint közötti sávban lehet, amibe egy évi másfél–két százalékos leértékelés van belekalkulálva.

Bakpapírok

Az OTP papírok árfolyamának esése kapcsán emlékeztetett: az év elején még 15 ezer forintot érő részvények március végi első nagy hullámban 8 ezer forintig esetek, majd feljöttek majdnem 12 ezer forintra a nyár folyamán, és ahhoz képest a mostani 9 ezer forintos ár nagyon rossz eredményként értékelhető, ami kicsit váratlanul is érte a magyar befektetőket, miután az elmúlt időszakban nagyon sokan vásárolták, azonban a külföldiek részéről generált eladási hullám betett az OTP-papírnak.

Ennek szintén több oka van – tette hozzá Korányi G. Tamás –, egyrészt egy általános, amely az összes európai bankra kiterjed, és a Raiffeisen és az Erste is esik. A másik, hogy már mindenki úgy véli, nem V-alakú lesz a kilábalás, ettől a szcenáriótól búcsút is lehet venni, sőt, már a jövő évi osztalék is veszélyben van.