A legfrissebb Inflációs jelentés szerint az infláció éves mértéke 2022-ben eshet vissza 3 százalékra,

idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3,5 százalékot;

a gazdaság teljesítménye is 2022-re térhet vissza a korábbi szintre, és addigra csökkenhet a GDP-arányos államadósság 70 százalékig, a munkanélküliségi ráta is ekkorra mérséklődhet ismét 4 százalékra.

Balatoni András, az MNB költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője az előrejelzéshez a jegybank online sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy a 2021-es inflációt az olaj árának alakulása jelentős mértékben befolyásolhatja. Idén a pénzromlást a koronavírus miatti szokatlan keresleti-kínálati viszonyok alakítják. Korábban például - mint mondta - a nyár eleje jellemzően nem volt átárazási időszak, most viszont az idegenforgalmi szolgáltatók áremelései erősítették az inflációt. Az év hátralevő részét viszont a vártnál erősebb dezinflációs hatások határozhatják meg.

A háztartások óvatosabbak, a megtakarítások jelentősége felértékelődik, emiatt a belső fogyasztás csökken, és a nemzetközi szintű visszaesés miatt a külső inflációs környezet is gyenge. A piaci szolgálatások árazása a korábbi válságok tapasztalatai alapján jelentős, egy-másfél éves késéssel követi a gazdasági folyamatokat, a belföldi árak tehát elhúzódva mérséklődhetnek - tette hozzá. A vállalatok a járvány első hulláma miatt még inkább csak elhalasztották, most viszont a bizonytalan jövedelmezőség miatt egyre többen el is vetik a tervezett fejlesztéseket - mondta. Emiatt idén a cégek hitelfelvételei is mérséklődnek, a hiteldinamika 2022-re állhat helyre, bár a beruházásokban már jövőre gyors visszapattanás várható.

Az igazgató szerint a foglalkoztatás pályája hasonlóan alakulhat, hiszen az év első felében a munkaadók a rövidebb munkaidőben látták a megoldást, ám a következő hónapokban egyre több elbocsátással is számolni kell. A mélypont 2021 elején várható, 5 százalékot rövid ideig meghaladó munkanélküliséggel, ami 2022-ben újra 4 százalékra mérséklődhet.

A háztartások reáljövedelme idén csekély mértékben csökkenhet, de a versenyszférában továbbra is jelentős, éves szinten bruttó 6-7 százalékos béremelkedés várható. A fogyasztás ennek ellenére visszafogott marad, ami nem csak az inflációt, hanem a felzárkózást is akadályozza - emelte ki az igazgató.

Különösen kedvezőtlennek nevezte, hogy a Magyarország számára kiemelkedően fontos autóipart, és a régiós összevetésben ugyancsak jelentős idegenforgalmat is visszaveti. A kereslet visszaesését az igazgató főképp a külső piacok megtorpanásának tulajdonítja, hiszen az adatok szerint a kilábalás világszerte nehezebb, mint gondolták, az eurózóna országai pedig a legfrissebb előrejelzés szerint 2022-ben sem érik el 2019-es teljesítményüket. Magyarország kilátásai ugyanakkor a jegybank szerint kedvezőbbek a következő 2 évben, mivel a GDP csökkenése, illetve növekedése addig is 2-3 százalékponttal lehet kedvezőbb az uniós átlagnál - közölte.

Balatoni András megerősítette, hogy

az MNB-nek árfolyamcélja továbbra sincs, ezért a monetáris eszközöket nem a forint mozgásához, hanem az infláció alakulásához igazítja.

Baksay Gergely közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgató hozzáfűzte, hogy

az MNB a hitelmoratóriumot tartja a válságra adott legsikeresebb intézkedésnek.

Annak célzott alkalmazásával szerinte 2021-ben is érdemes segíteni a vállalkozások közül azokat, amelyek hosszabb távon életképesek lennének. Hozzátette azt is, hogy a járvány számos hatása nem átmeneti, ezért a koronavírus utáni korszakra nem pusztán válságkezeléssel, hanem átfogó változásmenedzsmenttel kell készülni.