Az MNB versenyképességi jelentését 12 terület és 154 mutató alapján állította össze a jegybank, teljes egészében a tavalyi adatokra építve, ami azt jelenti, hogy a koronavírus-járvány még nem írja át a most bemutatott képet – mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Baksay Gergely kiemelte, Magyarország eddig európai összehasonlításban is sikerrel kezelte a válságot, így fenntartva azokat az alapokat, amelyekre a jövőben lehet építeni a versenyképességet.

A szakember emlékeztetett, hogy az elmúlt tíz év Magyarország gazdaságtörténetének egyik legsikeresebb periódusa volt:

bővült a gazdaság és a foglalkoztatottság, de csökkent az államadósság, az adókulcsok mértéke, és javult a digitalizáció.

A versenyképességi jelentés azt mutatja be, hogy mire volt ez elég a nemzetközi mezőnyben – összegezte Baksay Gergely. A 100 pontos skálán az Európai Unió országai 34-től körülbelül 67 pontig szóródnak,

Magyarország pedig a 47 pontjával a 19. helyen áll

– tette hozzá az ügyvezető igazgató, arra is kitérve, hogy miután tavalyi, vagy még korábbi adatokat vizsgáltak, így az Egyesült Királyság is szerepel a rangsorban.

• A lista élén a skandináv országok, valamint Hollandia végzett,
• a sereghajtók között Románia, Görögország és Bulgária található.

A szakember kiemelte, Magyarország enyhén megelőzi a visegrádi országok átlagát, holott az egy főre jutó GPD tekintetében lenne még javítanivalója az országnak hozzájuk képest.

A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta,

az egyes területek között ugyanakkor ingadozó Magyarország teljesítménye.

A tudásalapú és az egészséges társadalom két olyan mutató, amelyekben van lemaradásunk.

A jelentés azt is megállapította, hogy alacsony a magyar bankok digitális versenyképessége, termékeik kevesebb mint 30 százaléka érhető el online. A kis- és közepes vállalkozások termelékenysége elmarad a nagyvállalatokétól, a cégek adóterhelése viszont érdemben csökkent az elmúlt 10 évben. A munkaerőpiacot a 2019-es kedvező foglalkoztatási adatok ellenére is tartalék jellemezte, az atipikus és a részmunkaidős foglalkoztatásban – tette hozzá az MNB munkatársa, aki szerint

ez minden bizonnyal más képet mutat a járvány hatásai miatt.

Baksay Gergely szólt egy másik fontos, a munkaerőpiacot érintő, nem megkerülhető adatról is, ami nem más, mint a külföldön dolgozók aránya. Megjegyezte, az ezzel kapcsolatos statisztikák olykor kicsit ellenmondásosok, ezért a jegybank az Állami Számvevőszék „egységes és hiteles” forrásait vette alapul. Ennek alapján

a külföldön dolgozók aránya a magyar népességben abszolút nem elhanyagolható: 6 és fél százalék, tehát 600 ezer ember

– emelte ki –, azonban ez nemhogy kiugró a régióban, hanem meglehetősen alacsony.

Ugyanis a balti országokban a népesség 12-20 százaléka dolgozott 2019-ben külföldön, ami nemzetgazdasági szinten minden államnak, köztük Magyarországnak is hátrányt jelentett, ugyanakkor az MNB álláspontja szerint ez egy növekedési tartalék is lehet, amennyiben vonzó lesz az itthoni környezet az életszínvonal és a bérek tartós növekedésével.