Donald Trump „béketeremtőként” indult neki az elnökségének, aztán beleugrott egy háborúba László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettesének megfogalmazása szerint.

Mint az InfoRádió GeoTrendek című magazinműsorában hangsúlyozta, külön kell választani a belpolitikai megítéléseket és a külpolitikaiakat.

„Az izraeliek nagy többsége támogatta ezeket a háborúkat, mert az ő bőrükre megy a játék, pontosan érezték azt, hogy

az a biztonsági helyzet, ami a Közel-Keleten van, hogy körbe vannak véve olyan ellenséges erőkkel, akik az életükre törnek, ez tovább így nem tartható fenn. Az otóber 7-i Hamász-terrortámadás bizonyította, hogy ezzel így tovább nem lehet együtt élni, ezt a meccset előbb-utóbb le kell játszani”

– részletezte a szakértő.

Ez nem feltétlenül jelent politikai támogatást Benjamin Netanjahunak, de a háborús célokat az izraeli társadalom többsége megerősítette, támogatta.

Az Egyesült Államokban ennél már bonyolultabb a helyzet, de az USA szövetségesei között is, akik nem sorakoztak fel Donald Trump mögé, és a NATO is „ki akar maradni az egészből”; a szakértő szerint a környékbeli szövetséges arab államok bizonyultak hűségesnek ebben a helyzetben.

Hogy maradnak-e a létrejött labilis helyzetben is, arról László Dávid úgy vélekedett: „aligha tapsolnak”, igaz, nincs mozgástér, nincs igazi B-opció, mivel kell az amerikai haditechnika és jelenlét, helyette csak kínai vagy orosz lehetne.

„Ők azért ennek a helyzetnek hatalmas vesztesei, ráadásul hosszú távon. Látjuk, a katari gázmezők súlyos károkat szenvedtek, tehát ha holnap kitör a béke, ezek az arab államok részint akkor is megisszák ennek a levét” – szögezte le.

Az Egyesült Államok nagyhatalmi „arcéle” szerinte így is sérül, de az Egyesült Államok kedvét ez korábban sem szegte sosem, még akkor sem, ha a külpolitikai irány változott vagy levontak egyes tanulságokat. László Dávid felidézte:

Vietnám után láttuk, hogy volt egy szakasz, amikor nem ugrottak bele nagyszabású elhúzódó háborúkba, de aztán jött Irak, Afganisztán, amelyek után Donald Trump azt ígérte, nem fog ilyenekbe belemenni.

„A kiszivárgott információk szerint J. D. Vance például óva intette attól, hogy ilyenbe beleugorjon, mégis kockáztatott az elnök. De hát azért én azt még mindig nem nevezném egy elhúzódó vagy kudarcos háborúnak, ha a közeljövőben valamiféle kompromisszumra tud jutni, amit eladhat győzelemként, például az iráni atomprogramot lefejezik.”

A szakértő nem lepődne meg rajta, ha öt vagy tíz év múlva egy ugyanilyen amerikai kalandról beszélgetnének majd.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.