"Az első ütemben nem akartuk az összes forrást kihelyezni, hanem arányosan rendeltünk pénzt a célok mellé, így maradhat mozgástér a második hullám kezelésére" - közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban. A tárcavezető úgy látta, a második hullám kezelésében könnyebbséget jelent majd, hogy mostanra nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák is kiépültek.

A miniszter reálisnak tartja, hogy 2021-2027 között akár az 50 milliárd eurót is elérje az ország rendelkezésére álló fejlesztési forrás nagysága

- igaz, ebben a nemzeti önrész mellett a mostani ciklus utána cégek által visszatérítendő források felhasználása is benne van. "Az uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhetünk el ebben a hét évben, amekkorát eddig még nem" - hangsúlyozta Palkovics. Számítanak arra is, hogy az Ázsiából a kontinensre visszatelepülő, illetve az Európán belül délről keletre vándorló gyártókapacitásokból is sikerül többet megszerezni.

Az energiastratégiáról szólva megemlítette, a karbonsemlegességet Magyarország az atomenergia és a elsősorban a napenergia felhasználásával tervezi elérni. Utóbbi terén a miniszter szerint "

a ránk váró feladatok megoldásához az elkövetkező tíz évben 600 és 1500 milliárd forint közötti összegre lesz szükség,

de ebben az uniós támogatások is segítséget nyújthatnak."

A gazdaság modernizációjában újabb mérföldkőnek tartja, hogy az ipari termelés 70 százalékának high-tech szintre emelését követően elkezdődött a molekuláris biológia terén megvalósuló HCEMM projekt, továbbá, hogy letették egy pilot-oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben. Valamint azt is, hogy elkezdték a mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását is. Az utóbbi keretében már eldőlt, hogy jelentősen megnövelik a magyar szuperszámítógépes kapacitást: 0,4 petaflopról előbb 5, majd 20 petaflopra. Továbbá egyre inkább előtérbe kerül a klímavédelem egyik alapjául szolgáló hidrogéngazdaság, valamint a hadiipari fejlesztések.

A Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban Palkovics László elmondta, hogy az előkészületek az ütemterv szerint haladnak, 2025-re készülhet el a beruházás.

A Soroksár és Kelebia közti szakasz 578 milliárd forintba kerül, az európai benchmarkokat alapul véve ez a realitás

- fogalmazott a miniszter.

Autó- és motorsport megújításának kormánybiztosi minőségében kijelentette, hogy a 65 milliárd forintos hajdúnánási MotoGP-pályát megtérülő beruházásként kezeli a kormány. A pályán 2023-tól rendezendő MotoGP-futam mellett évente legalább 180-200 napnyi esemény töltheti meg a naptárat. A jogtulajdonos Dorna csoport egy új generációs pályát szeretett volna, amelyen izgalmas, látványos versenyeket lehet rendezni, ezt a célt pedig nem lehetett volna elérni a Hungaroring átépítésével. Mogyoródon a következő két év legfontosabb feladatának az épületek átalakítását, újjáépítését, illetve a zajvédelem megoldását nevezte. A teljes rekonstrukció várhatóan 40-60 milliárd forintba kerül majd.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!