A lakhelyelhagyási korlátozások bevezetését követően, jóllehet a munkahely látogatása alapos indoknak minősült, mégis az volt az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület tapasztalata, hogy az irodába bejáró munkavállalók száma 30 százalék alá esett vissza. Nyilván ez is megakadályozta a járvány terjedését, és segítette a kormány intézkedéseit – mondta a szakmai szervezet elnöke.
Ugyanakkor biztosítani kellett az irodaházakban a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket. Olyan intézkedéseket kellett bevezetni, mint
- a kézfertőtlenítő pontok kihelyezése,
- a szájmaszk, a védőkesztyű használata az irodaházak üzemeltetésén dolgozók részére,
- a közös területeknél a biztonsági távolságok kijelölése, ennek fokozott betartása,
- a lifthasználat mellőzésére vonatkozó javaslatok.
A gépészeti berendezéseket is át kellett programozni, a külső levegő beszívását, a szellőztetés gyakoribbá tételét biztosítani kellett, a használt levegő visszakeverését és újbóli igénybevételét le kellett állítani – mondta Takács Ernő.
A szakember kitért arra is, hogy a professzionális bérirodaházak műszaki berendezései a legmagasabb technikai színvonalon képesek működni, így megfelelnek a legszigorúbb követelményeknek. A levegő szűrésére használt berendezéseket, azok fertőtlenítését, a teljes légcsatorna fertőtlenítését azonnal el lehet végezni. Takács Ernő szerint
a budapesti irodapiac 80 százaléka megfelel ezeknek a kihívásoknak.
Az Európai Unióban működő épületgépészeti szakemberek szakmai ajánlásait eddig is figyelembe vették, de nyilván szükséges változtatásokat meglépni. Gyakori szűrőcserékkel, gyakoribb fertőtlenítéssel a járványidőszakban nagyon sok kellemetlenségnek elejét lehet venni. Mindezeknek az intézkedéseknek köszönhetően azoknak, akiknek be kellett járniuk az irodaházakba, ezt biztonsággal megtehették, nem alakultak ki ezeken a helyeken fertőzési gócpontok. A szakember úgy gondolja, hogy ebből a szempontból ez az időszak sikeres volt.
Ugyanakkor, annak ellenére, hogy az irodahasználat csökkent a kijárási korlátozások alatt,
a rendkívüli beavatkozások, fejlesztések miatt az üzemeltetési költségek növekedtek.
A szakember arra számít, hogy a vírushelyzet enyhülésével egyre többen térnek majd vissza az irodaházakba, tehát ez a 30 százalék alatti irodahasználat megnő és a nyár végére visszaállhat a korábbi szintre.
A távolságtartás támasztotta kihívásokra, illetve arra, hogy emiatt esetleg kénytelen egy-egy bérlő nagyobb alapterületű irodát bérelni, a szakember azt mondta, bebizonyosodott, hogy a munkaállomások kialakítása, az, hogy a kollégáktól ki, milyen távolságra dolgozik, hogy vannak-e paravánok a munkaállomások között, illetve, hogy egy-egy kisebb szobában hány ember dolgozik, nem mellékes szempontok.
A vírushelyzet miatt a jövőben az egy főre jutó irodaterület várhatóan nagyobb lesz,
ez pedig valószínűleg javítja majd a komfortérzetet és ezáltal a munka hatékonyságát, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a területigények is növekednek majd a bérlők részéről.