Az elmúlt évben 20 százalék körüli éves növekedést mutattak a személyi kölcsönök, ami több mint 550 milliárd forint folyósított összeget jelentett. Az állomány masszív növekedése azonban számos nemkívánatos gyakorlatot hozott magával a piacon. Bár a következő hónapokban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását célzó THM-limit (maximum 5 százalékpont az alapkamat felett) hathatós segítséget nyújt az adósoknak,

a veszélyhelyzetet követő időszakban továbbra is indokolt lesz a verseny erősítése, ezért döntött az MNB a Minősített fogyasztóbarát termékkör kiterjesztése mellett a személyi kölcsönökre

- írták a szakértők.

A fogyasztási célú hitelek piacán a szabadfelhasználású jelzáloghitelek visszaszorulása és a személyi kölcsönök térnyerése figyelhető meg a válság előtti időszakhoz képest. A személyi kölcsönök tehát egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások finanszírozásában.

A hitelintézetek által folyósított személyi kölcsönök 75 százalékának szerződéses összege meghaladta a 700 ezer forintot, futamideje a három évet, a hitelfelvevők összevont jövedelme pedig a 160 ezer forintot. A banki hitelezés mellett korlátozott volumenben, kisebb összegű személyi kölcsönöket folyósítanak a pénzügyi vállalkozások is, jellemzően magasabb kamattal, kockázatosabb ügyfélkör részére.

A tanulmány ugyanakkor rámutat:

a személyi kölcsönök felfutását számos nemkívánatos piaci gyakorlat és jelenség követte.

A kamatok indokolatlanul széles sávban szóródnak, a banki forrásköltségekhez mért kamatfelárak pedig nemzetközi összehasonlításban is magasak. A jelenség magyarázatát a piac magas fokú koncentráltságában látják a jegybank szakértői, és ennek rovására írják, hogy kevésbé érvényesülnek a versenyből fakadó pozitív hatások

Az intézmények eltérő árazási struktúrája hátráltatja a termékek átláthatóságát, illetve a fogyasztók tájékozódását, ami miatt az ügyfelek számára egyes díjtételek gyakran nem kellően átláthatók.

Ráadásul az egyre népszerűbb profitorientált összehasonlító oldalak működési modelljükből kifolyólag a találati listában előre sorolhatják egyes hitelnyújtók ajánlatait, illetve sokszor nem pontos ajánlatokat mutatnak. A tájékoztatás hiányosságai miatt sokszor olyan hitelcélra vesznek fel személyi kölcsönt, amelyre kedvezőbb feltételekkel elérhető lenne, célzott felhasználású, fedezett finanszírozási konstrukció, például lakáscélú hitel. Az adós és a hitelező számára is kiemelt kockázatot jelenthet, ha a jelzáloghitelhez előírt önerő biztosítása személyi kölcsönből, az adós saját forrású pénzügyi hozzájárulása nélkül valósul meg - sorolták az elemzést készítő szakértők.

A felsorolt problémák megfelelő kezelésére ajánlják az MNB szakértői a lakáshitelek piacán már sikeresen alkalmazott termékminősítést.

A Minősített fogyasztóbarát személyi hitel (MSZH) átterelheti a piacot az intenzívebb verseny, az alacsonyabb kamatfelárak és az átláthatóbb tájékoztatás irányába.

A minősítés a személyi kölcsönpiac digitális átállásának ösztönzését is szolgálhatja, ami a verseny élénkítése mellett a költségmegtakarítások révén a bankok hatékonyságát is növelheti, illetve a kamatfelárak csökkenésében is lecsapódhat.