Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pexels.com

Rengeteg elbocsátás várható a magyar szállodaiparban

Budapesten hamarosan üresen állnak majd a szállodák – véli a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Azzal, hogy a miniszterelnök hétfői bejelentése nyomán a határokat lezárják, egy teljesen új helyzet állt elő – fogalmazott az InfoRádiónak Flesch Tamás, aki szerint

a külföldi vendégek a következő egy-két napban el fogják hagyni a szállodákat, és ezáltal Budapest nagyjából teljesen ki fog ürülni

szállodai szempontból.

A szállodák feltehetően megkezdik a felkészülést a bezárásokra, amivel kapcsolatban rengeteg teendőjük lesz. Hasonló a helyzet vidéken is.

„Kezdjük magunkat hibernálni” – fogalmazott az elnök, aki reményét fejezte ki a helyzet mielőbbi rendeződésére, elsősorban egészségügyi szempontból, majd azt követően ki kell találniuk az újrakezdés mikéntjét.

A szakember szerint nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni, de a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségénél úgy vélik, ha május végéig megnyugtatóan rendeződnének a dolgok, akkor a nyári szezonra már megindulhatna a „való világ”, még hogyha kisebb vendégkörrel, kisebb foglaltsággal is, de elindulhatna a magyar turizmus is.

Flesch Tamás megjegyezte, a szállodabezárásokról majd a gazdasági szervezetek döntenek, ami jelentheti azt is, hogy valaki visszaadja a működési engedélyét, de elképzelhető, hogy valahol marad egy ügyeleti személyzet, miközben vendég egyébként nincs a létesítményben, az ajtó pedig praktikusan csak azért van becsukva, mert nem jön be rajta vendég. Budapesten, ahol a külföldi vendégéjszakák mintegy kétharmada jegyzett, biztos, hogy üresek lesznek a szállodák – ismételte meg.

A „hibernáltság” beálltával természetes – folytatta a szakember –, hogy mindenki megpróbálja felmérni a pénzügyi lehetőségeit a következő hónap(ok)ra, hogy ki hány embert és milyen formában tud megtartani, hogy hogyan tudja esetleg részmunkaidőre átjelenteni, vagy szabadságra küldeni a dolgozóját, de

„balgaság” lenne azt gondolni, hogy nem lesznek elbocsátások. Sőt, rengeteg lesz.

Emiatt folyamatosan tárgyalásban áll a szövetség a kormánnyal, a legtöbbjük elképzelése pedig az, hogy

szeretnének valamilyen hármas költségmegoszlást

találni, tehát mind a vállalkozások, mind a munkavállalók részt tudnának vállalni, azonban kormányzati segítség nélkül nem fogja tudni megoldani a szakma a mostani helyzetet – emelte ki.

Flesch Tamás szerint nagyon sok étterem is bezár, bezárt, miközben többen megpróbálkoznak a kiszállításba „menekülni”, de azt nem gondolja, hogy ez sokáig működőképes lesz számukra. Vagyis a vendéglátóipar az egyik legnagyobb vesztese lesz a koronavírus-járványnak, értelemszerűen a gazdasági oldalát tekintve.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×