A tárca célja az, hogy az új törvénynek köszönhetően a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. A versenyképes mezőgazdaság nélkülözhetetlen alapfeltétele az öntözés, mindemellett az öntözésfejlesztés gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is - fejtette ki közleményében Nagy István agrárminiszter.
Az elfogadott törvény révén elhárulnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Egyrészt a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében - megfelelő kártalanítás mellett - öntözési szolgalmat alapíthatnak, másrészt átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.
"Megteremtjük az öntözési közösség alakításának lehetőségét is, mellyel az együttműködésre szeretnénk ösztönözni a mezőgazdasági termelőket"
- mondta Nagy István. A szakhatósági közreműködések átalakításával egyszerűbbé és gyorsabbá válhat az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás is. Az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni.
A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás. A törvényben meghatározott intézkedésekkel a minisztérium fontos szerepet vállal abban, hogy az öntözéses beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.
Mindemellett idén már létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.
