Elhelyezkedéstől és termőképességtől függően széles sávban szóródtak a szántóföldárak az elmúlt évben, közös jellemzőjük, hogy átlagosan mintegy 11 százalékkal drágultak - derült ki az Agrotax Kft. elemzéséből, amelyet a teol.hu idézett. Az elemzők szerint az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a emelkedés mértéke, mint a drágább területeken. Tolna a Dunántúl legdrágább megyéje, hasonlóan magas árakat Békés és Hajdú-Bihar megyében találni - már ami a szántókat illeti. Országszerte a legdrágább földek Budapest környékén vannak: 3,1 milliós hektáronkénti átlagárral. Ezzel szemben Nógrádban már átlagosan egymillióért földhöz jutnak az érdeklődők.

A lap szerint Tolnában egy hektár szántóért a legkevesebb 1,2 millió forintot, a legdrágábbért pedig 2,5 millió forintot is fizettek. A gyümölcsösök, szőlőültetvények a legkapósabbak, közel ötmilliót is fizettek hektárjáért a megyében. Szántóra és ültetvényre Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet, míg a rét, legelő kevésbé vonzó.

Szekszárd térségében jelenleg hetven–százezer forint körül van a hektáronkénti bérleti díj, de van példa 150 ezer forintosra is. A díj nagyságát jelentősen befolyásolja, hogy az adott területre mekkora és milyen támogatást lehet igényelni. Az agrár-környezetgazdálkodási és a területalapú támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százötvenezer forintot. A megye gyengébb termőképességű térségeiben, Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában a földbérleti díj is alacsonyabb, itt hektáronként a negyven–hetvenezer forint is szép összegnek számít.

A lap által megkérdezett gazdák szerint egyre nehezebb kigazdálkodni akár a befektetési célú földvásárlók miatt elszállt földárakat, akár a haszonbérleti díjakat. A támogatás összege ugyanis gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére, a területen megtermelt kukorica, búza vagy más takarmánynövény ára nem mindig fedezi még az önköltséget sem. Így nem marad haszon a magas bérleti díjak miatt.

Országszerte minden kitartóan drágult

Tavaly egy hektárnyi szántóterület nagysága országos átlagban 1,7 millió forintért cserélt gazdát, mely az előző évi értékhez képest 11 százalékos emelkedést jelent. Szántót átlagosan 1 millió forint alatti nem kapni. A legkisebb mértékben, 7,4 százalékkal, a Dél-Alföldön nőttek az árak, míg legnagyobb, 14 százalékos növekedés Közép-Magyarországon volt. A megyék közül a legnagyobb drágulás Hajdú-Biharban (15,3 százalék), míg a legkisebb, 4,7 százalékos, Zalában volt.

Tavaly egy hektárnyi erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. Az egymillió forintot egyedül Közép-Dunántúlon (1,062 millió forint/hektár) haladta meg az ár. A legolcsóbban, 800 ezer forintos hektáronkénti ár alatt Észak-Magyarországon (766 ezer forint/hektár), illetve a Dél-Dunántúlon (797 ezer forint/hektár) juthattak a vásárlók erdőhöz.

A fél hektárnál nagyobb területű, szőlő művelési ágba sorolt földterületek hektáronként átlagosan 3,364 millió forintért cseréltek gazdát tavaly. A legmagasabb árak Közép-Dunántúlon (7,680 millió forint/hektár) míg a legalacsonyabb 2 millió forint alatti átlagárak Nyugat-Dunántúlon (1,768 millió forint/hektár) voltak.