Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: pixabay

Fájón drágul a karácsonyi kedvenc, mégsem kell megijedni?

Kiváló minőségű az idei dió, de a tavalyinál 10-15 százalékkal többet kell fizetni a csonthéjas gyümölcsért – mondta az InfoRádiónak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Magyarországon az átlagos diótermés 7 ezer tonna magasságában alakul, miközben egy jobb év alkalmával ez elérheti a 10 ezer tonnát is. Idén közepes termés várható, ámde

a minősége kiváló lehet.

A május-június ugyanis megfelelő mennyiségű csapadékot hozott a diófák számára, ennek okán pedig a dió gyümölcsmérete és beltartalma nagyon kedvezően alakult – ismertette Apáti Ferenc alelnök az InfoRádiónak nyilatkozva.

Az árát tekintve viszont az előző évekhez képest egy

10-15 százalékos drágulás várható.

Ennek alapvetően a dió egyik rettenetes kártevője, az úgynevezett dióburok-fúrólégy az oka – tette hozzá a szakember. A nem kezelt, nem gondozott kisebb szórványültetvényekben, valamint a szabadon élő diófákban igen komoly károkat okoztak az idei évben, elsősorban a Dunántúlon. A dióbél igen jelentős része épp az említett szórványültetvényekből, vagy vadon termő fák termésének megtöréséből kerül az asztalra.

Kérdés még mindig, mint minden évben – folytatta a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke –, hogy a főszezonban mennyi ukrán és román import dióbél érkezik Magyarországra. Ha ugyanis az import esetleg több lesz az átlagosnál, az értelemszerűen mérsékelheti az árakat, ha viszont a megszokott mennyiség lesz, akkor mindenképp érvényesülni fog a korábban említett mértékű áremelkedés.

Apáti Ferenc szerint azonban nem kell megijedni a 10-15 százalékos diódrágulás hírétől, ugyanis

a dióbél ára széles intervallumon mozog a piacon,

főként attól függően, hogy feles, negyedes, vagy tört dióbélről van-e szó. Így az elmúlt években 1500 és 4000 forint között alakult a csonthéjas gyümölcs kilónkénti ára, értelemszerűen az alacsonyabb árak a törött bélre, míg drágábbak a jó minőségű, mutatósabb feles dióbélre vonatkoznak. Ez az intervallum tolódhat feljebb 10-15 százalékkal, ismételte meg a szakember. Úgy vélte, aki bejglihez darált diót szeretne vásárolni, ezt már megteheti 2000 forint körüli áron, hiszen ledarálva teljesen mindegy, hogy feles, negyedes, vagy tört diót használunk. Aki viszont valamilyen díszítésre kívánja használni a feles belet, annak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×