A pénzügyi szolgáltatások abba az irányba mennek, hogy a fogyasztók egyre személyre szabottabb, könnyebben elérhető és összehasonlítható termékeket kapjanak, lehetőleg a mobiltelefonjukon keresztül. Ugyanakkor az elmúlt néhány év gyorsuló változása annak eredménye, hogy a korábbi évtizedekben ennek a szektornak maradt el a leginkább a digitalizációja - írja összefoglalójában az Alapblog.

Szombati Anikó ezt azzal magyarázza, hogy a 2008-2009-es válságban megroggyant pénzügyi szektornak egyszerre kellett megküzdenie a bizalomvesztéssel és az új szabályoknak való megfeleléssel. Az így lekötött kapacitások engedtek teret a kihívóknak, a fintech szektornak, amely talán a határon átnyúló, bonyodalmas és költséges fizetési struktúrák megreformálásában érte el a legnagyobb sikereket, de a megjelenő szolgáltatáscsokrok terén is a tradicionális pénzügyi szolgáltatók csak most kezdtek el versenyezni.

Bilibók Botond szerint jól szemlélteti a forradalmat az, amin a brókercégek mentek keresztül az elmúlt évtizedben. A korábban telefonon brókernek adott megbízás ma már monitor előtt ülve több ezer termékre megköthető formát öltött. Ennek következménye az lett, hogy a globális brókerpiac hagyományos szereplői eltűntek vagy átalakultak. A kérdés az, hogy ilyen változás bekövetkezhet-e a kereskedelmi bankok piacán is, és hogy ennek láttuk-e a jeleit az elmúlt években.

Hogy egyáltalán mi az, hogy fintech, arra Szombati Anikó úgy válaszolt, hogy olyan technológia vezérelt, pénzügyi szolgáltatásokra ható innovációk, amelyek következtében új, a pénzügyi közvetítésre jelentős hatással bíró üzleti modellek, folyamatok vagy termékek jönnek létre – így akár egy hagyományos kereskedelmi bank is lehet az, ha kellően nagyot változtat a korábbi gyakorlaton.

Bilibók Botond szerint nagy innováció lehet az is, hogy egy hagyományos szolgáltatást, mint a kártyás fizetés, sokkal jobb élménnyé tesznek. A következő, már folyamatban levő lépés a fintech világában, hogy az összegyűjtött adatok alapján a tanácsadás is egyre inkább megjelenik majd a szolgáltatások közt: hogy lehet többet spórolni, olcsóbban váltani? Ehhez ráadásul már nem is kell egy szolgáltatón keresztül vásárolni, mert a szeptemberben elindult PSD2 éppen arról szól, hogy a bankok immár kötelesek az információt a megfelelő engedéllyel rendelkező fintech cégekkel megosztani. Ennek következménye az lehet, hogy az ügyfél valójában a fintech céggel van kapcsolatban, a bank csak egy végrehajtó lesz a bankszámlát érintő tranzakció során.

Szombati Anikó szerint a futótűzként terjedő fintech megoldásoknak további teret adhat a hamarosan megvalósuló azonnali átutalási rendszer, hiszen ott akár kártya nélkül, azonnal mehetnek az utalások bankszámláról bankszámlára. Ez a személyek közti és az online fizetések területén is nagy változásokat hozhat. Vannak olyan fintech cégek, amelyek kihívói a bankoknak, például a fizetések területén. Vannak olyanok is azonban, amelyek a bankok belső működését vagy külső kapcsolattartását javítják – ilyen például a távoli ügyfélazonosítás újszerű megközelítésekkel, például biometria alapján.

Bilibók Botond szerint egyértelműen versenytársai a bankoknak a fintech cégek, akiknek nagy versenyelőnyük, hogy a bankokat sújtó egyre szigorúbb szabályozás az ő kezdeti szakaszukat nem köti gúzsba. A kérdés az, hogy mikortól kell egy startupot szabályozni, és erre kínál valahol megoldást a PSD2, mert behúzza őket a bankszektorba és így a szabályozó hatóság képernyőjére.

Szombati Anikó kihangsúlyozta, hogy a szabályozás minden pénzügyi szolgáltatóra vonatkozik, ugyanakkor egy fintech könnyebben kihasználhatja azt, hogy különböző EU-tagországokban bizonyos részletek tekintetében eltérő szabályozás vonatkozik rájuk. Ennek hátulütője, hogy ha valami problémája van az ügyfélnek, akkor nem biztos, hogy számára megfelelő panaszkezeléssel szembesül. Az MNB Innovation Hub nevű kezdeményezése részben azt a célt szolgálja, hogy a Magyarországon megjelenő fintech cégekkel egyeztessenek arról, hogy itt milyen szabályozási feltételekkel lehet működniük.

Bilibók Botond szerint a hatékony szabályozásnak jelentős gátja, hogy itt olyan cégekről van szó, amelyek az életpályájuk kezdeti szakaszában vannak, ahol az ügyfélszerzés és a nagy volumen a cél. Azonban, ha kiderül, hogy az üzleti modelljük fenntarthatatlan, akkor a világ minden tájáról egyszerre több millióan fognak problémákkal szembesülni, amit nincs az az ügyfélszolgálat, amely kezelni tudna. A hatóság feladata ilyenkor inkább az lehet, hogy a felhasználók felé hangsúlyozza ezen cégek kockázatosságát.

Arra a kérdésre, hogy megmaradnak-e a hagyományos bankok, Szombati Anikó igennel válaszolt, hozzátéve, a bankoknak észre kell venniük, hogy alaposan modernizálniuk és digitalizálniuk kell a kínált szolgáltatások palettáját, valamint a működést magát is. Bilibók Botond szerint a legszemléletesebb példa a változásra az lesz, hogy azok a bankok, amelyek néhány éve a századik fiók megnyitását ünnepelték, hamarosan csak néhány fiókkal fognak működni.

A teljes beszélgetés:

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.