Az elmúlt évek óriási, a fővárost és a megyeszékhelyeket különösen érintő ingatlanár-emelkedése százezreket vonzott a nagyvárosok agglomerációjába, így az érintett kistelepülések látványos fejlődésen mentek keresztül. Egyre kevesebb azonban a beépíthető terület ezeken a településeken és a szabályozás is korlátozza ezek növelését, a kormány által benyújtott szigorítás pedig tovább szűkítené a bővítés lehetőségét.

A napokban terjesztett az Országgyűlés elé a kormány egy törvényjavaslatot, amely új illetéket vetne ki a belterületbe vont ingatlanok eladására. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy korábban nem beépítésre szánt terület – például mezőgazdasági vagy ipari ingatlan – építési telekké nyilvánítása után keletkező óriási, akár ötvenszeres értéknövekedésre – vagyis a nyereségre – 90 százalékos illetéket vetnének ki február elsejétől. Annyi könnyítést engedne a szabályozás, hogy

csak az értékesítést megelőző 10 éven belül belterületbe vont ingatlanokra vonatkozna az illetékfizetési kötelezettség.

Régi törekvés, hogy bizonyos kiemelt területeken, így a budapesti agglomerációban ne növekedjen jelentősen a beépített területek nagysága. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló szabályozás, évek óta korlátozza, illetve feltételekhez köti az újonnan beépítésre szánt területek kijelölését. A módosítás bizonyos helyeken tiltja az építést, és azt sem engedi, hogy nagyobb területet jelöljön ki a helyhatóság belterületbe vonásra, mint a település belterületének 2 százaléka.

„Csak az elmúlt két év alatt Pest megyében mintegy egyharmadával emelkedtek az építési telekárak, így nem csoda, hogy egyre nő a kereslet az új telkekre, sőt az alternatív megoldásokra, például zártkertekre is. A benyújtott szabálytervezet elfogadása azonban végérvényesen elvenné a kedvét az önkormányzatoknak a belterületek bővítésétől, vagyis

újonnan jelentkező, nagymértékű telekkínálatra ezt követően nem lehet számítani. Ez pedig minden bizonnyal a már meglévő területek árát fogja tovább emelni”

– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Ugyanezen szabályozás kivételt tesz a zártkerti ingatlanokkal. Ezek jellemzően a belterület mellett közvetlenül elhelyezkedő, kiskertes, víkendházas területek, amelyek az érvényes földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak, tehát nem beépítésre szánt területek. Ezekből az övezetekből, ha bizonyos feltételek teljesülnek – mint az infrastruktúra és a megközelíthetőség –, akkor a szabály az általános 2 százalékos bővítés mellett további 1 százalékos növelést enged.

Nem lehet véletlen a kivétel, hiszen sokan laknak ma is zártkert besorolású ingatlanon épült családi házban. Annak érdekében, hogy az ő helyzetük egyszerűsödjön, bizonyos ideig gyorsított eljárásban lehetett kivonatni művelés alól a területeket, ezzel elérve, hogy ne kelljen egy adásvétel során a földforgalmi törvény rendelkezéseit figyelembe venni. A beépíthetőség mértékét is megnövelték az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben, 10 százalékos beépíthetőséget irányozva elő ezeken a kivont területeken. A jövőben így még több figyelmet kaphatnak a zártkertes övezetek.