Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Durván emelkednek a vidéki újépítésű lakások ára

Az újépítésű lakások négyzetméterenkénti ára a megyei jogú városokban egy év alatt majdnem 25 százalékkal emelkedett és már eléri az 541 ezer forintot, ami nagyjából a budapesti árszint fele.

Folyamatosan növekednek az árak a vidéki újépítésű lakáspiacon - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Az átlagos négyzetméterár egy év alatt 24 százalékkal emelkedett az ilyen típusú lakásoknál.

Ez azt jelenti, hogy a megyei jogú városokban átlagosan már 541 ezer forintot kérnek egy új ingatlan négyzetméteréért, ami jelenleg a fővárosi négyzetméterárak több mint fele. A legdrágább vidéki városok a pesti peremkerületek áraival versenyeznek. Ezekben a városokban, mint például Debrecenben és Székesfehérváron 700 ezer forintnál is drágább az új lakások négyzetmétere. Ugyanakkor Érden, Kecskeméten, Pécsett, Sopronban, Szegeden és Veszprémben is jobbára az átlagár felett húzzák meg a vonalat az építők.

Rekordárat kérnek Debrecenben az Egyetem Towerben, ez a vidéki csúcstartó projekt a maga 1,2 milliós négyzetméterenkénti árával. Ennél majdnem hatszor olcsóbban kínálnak egy négyzetmétert egy miskolci beruházás esetében, ami 217 ezer forintot jelent.

Az Otthon Centrum 2019 szeptemberében végzett felmérése szerint

a megyei jogú városokban 327 társasházi projekt érhető el, ezekben összesen 9.264 új lakás épül.

A legtöbb új projekt a régióközpontokban indult, ezek közül is a legnagyobb számban Debrecenben, ahol összesen 17 projektben 350 lakás hirdetését kezdték meg a közelmúltban. A lakások darabszáma azonban az idén indult kivitelezések esetében Győrben a legmagasabb. A legnagyobb Nyugat-magyarországi városban 660 lakással bővült a kínálat, ami a tavalyi időszakhoz képest (időarányosan viszonyítva) a piac további élénkülését mutatja.

A 23 megyei jogú város közül négy uralja a piacot,

a legtöbb lakásberuházás Győrben, Debrecenben, Pécsett és Szegeden valósul meg,

ami az építő cégek által online meghirdetett országos lakásprojektek fele. Az Otthon Centrum adatai szerint egy évvel ezelőtt 290 projekt volt a beruházás különböző fázisaiban, ezzel szemben idén szeptemberben ennél már 13 százalékkal több szerepelt a felmérésben. Egy év alatt majdnem 500 lakással több jelent meg a piacon, ami 7 százalékos növekedés. Ugyancsak említésre méltó változás, hogy a lakások darabszámának emelkedése ellenére négy százalékkal csökkent a még megvásárolható szabad ingatlanok száma.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×