Infostart.hu
eur:
383.78
usd:
329.67
bux:
122503.38
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels

Új trend a lakásoknál

A lakások árának emelkedése miatt egyre többen választanak a korábbitól eltérő elrendezésű lakásokat. Ha azonban a folyamat túlságosan előrehalad, egészségtelen irányba tolódhat el az új lakások kínálata.

Az elmúlt 10 évben az új építésű társasházakban csökkent a lakások átlagos mérete, de növekedett a szobák száma. Két azonos nagyságú otthon esetében mind többen választják azt, amelyikben több szoba van. A több szobára vonatkozó igényt a kibővített CSOK is támogatja, ám ha így megy tovább, egészségtelen irányba tolódik el az új építésű lakások piaca - írta a Portfolio.

A KSH szerint a legutóbbi, 15 évvel ezelőtti nagy lakásépítési hullám idején, vagyis 2003-2004 körül a 40 négyzetméternél kisebb lakások aránya már 7 százalékra nőtt az öt évvel azelőtti 3 százalékról. Azóta ez az arány bizonyosan tovább emelkedett (bár KSH-s mutató nincs erre), különösen azért, mert a kis alapterületű lakások a legjobban bérbe adhatók, s ezeket keresik leginkább a befektetők. Márpedig Budapesten a vásárlók 30-40 százaléka ilyen volt az elmúlt 3-4 évben.

Plusz egy szoba

A portál a XIII. kerület példáján keresztül azt nézte meg, hogy a régebben épült házak lakásaiban egységnyi alapterületre mennyi szoba jutott a ma épülő lakásokhoz képest. A felmérésben a most a kínálatban szereplő századfordulón épült bérlakásokat, a 70-es években épült panellakásokat és a most a piacon lévő új építésű lakásokat néztük meg.

A vizsgált alapterület minden esetben 60-70 négyzetméter között volt. Ez alapján megállapítható, hogy a múlt század elején épült, nagy belmagasságú 60-70 négyzetméteres lakások több mint felében mindössze két szoba van. Ezzel szemben az azonos alapterületű panellakások legnagyobb része 3 helyiségből áll, míg a most épülő új lakások esetében 60-70 négyzetméteres alapterülethez szinte mindenhol legalább 3 különálló helyiség tartozik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
MBH: az iráni háború a magyar munkahelyekre is negatívan hathat

MBH: az iráni háború a magyar munkahelyekre is negatívan hathat

Az iráni háború 2003 óta nem látott szintekre lökte a geopolitikai kockázatokat, a konfliktus elhúzódásának pedig a magyar munkahelyekre is negatív hatása lenne a cégekre nehezedő költségnyomáson keresztül. Igaz, a helyzetet még korai megítélni, ezért hatalmas benzinár-emelkedésről is elhamarkodott beszélni - hangzott el az MBH sajtótájékoztatóján. A bank szerint jövőre 2 százalék feletti növekedés lesz Magyarországon, a forint utóbbi hónapokban tapasztalható erősödésére az alapkamat is szolgáltathatott elég indokot. Annak, hogy a választások után milyen kormány alakul, valójában nem biztos, hogy akkora hatása lesz a gazdasági folyamatokra, mint sokan várják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×