Infostart.hu
eur:
381.54
usd:
327.45
bux:
109282.82
2025. december 5. péntek Vilma
Nyitókép: Pexels

Új trend a lakásoknál

A lakások árának emelkedése miatt egyre többen választanak a korábbitól eltérő elrendezésű lakásokat. Ha azonban a folyamat túlságosan előrehalad, egészségtelen irányba tolódhat el az új lakások kínálata.

Az elmúlt 10 évben az új építésű társasházakban csökkent a lakások átlagos mérete, de növekedett a szobák száma. Két azonos nagyságú otthon esetében mind többen választják azt, amelyikben több szoba van. A több szobára vonatkozó igényt a kibővített CSOK is támogatja, ám ha így megy tovább, egészségtelen irányba tolódik el az új építésű lakások piaca - írta a Portfolio.

A KSH szerint a legutóbbi, 15 évvel ezelőtti nagy lakásépítési hullám idején, vagyis 2003-2004 körül a 40 négyzetméternél kisebb lakások aránya már 7 százalékra nőtt az öt évvel azelőtti 3 százalékról. Azóta ez az arány bizonyosan tovább emelkedett (bár KSH-s mutató nincs erre), különösen azért, mert a kis alapterületű lakások a legjobban bérbe adhatók, s ezeket keresik leginkább a befektetők. Márpedig Budapesten a vásárlók 30-40 százaléka ilyen volt az elmúlt 3-4 évben.

Plusz egy szoba

A portál a XIII. kerület példáján keresztül azt nézte meg, hogy a régebben épült házak lakásaiban egységnyi alapterületre mennyi szoba jutott a ma épülő lakásokhoz képest. A felmérésben a most a kínálatban szereplő századfordulón épült bérlakásokat, a 70-es években épült panellakásokat és a most a piacon lévő új építésű lakásokat néztük meg.

A vizsgált alapterület minden esetben 60-70 négyzetméter között volt. Ez alapján megállapítható, hogy a múlt század elején épült, nagy belmagasságú 60-70 négyzetméteres lakások több mint felében mindössze két szoba van. Ezzel szemben az azonos alapterületű panellakások legnagyobb része 3 helyiségből áll, míg a most épülő új lakások esetében 60-70 négyzetméteres alapterülethez szinte mindenhol legalább 3 különálló helyiség tartozik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól.  Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×