Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pexels

Új trend a lakásoknál

A lakások árának emelkedése miatt egyre többen választanak a korábbitól eltérő elrendezésű lakásokat. Ha azonban a folyamat túlságosan előrehalad, egészségtelen irányba tolódhat el az új lakások kínálata.

Az elmúlt 10 évben az új építésű társasházakban csökkent a lakások átlagos mérete, de növekedett a szobák száma. Két azonos nagyságú otthon esetében mind többen választják azt, amelyikben több szoba van. A több szobára vonatkozó igényt a kibővített CSOK is támogatja, ám ha így megy tovább, egészségtelen irányba tolódik el az új építésű lakások piaca - írta a Portfolio.

A KSH szerint a legutóbbi, 15 évvel ezelőtti nagy lakásépítési hullám idején, vagyis 2003-2004 körül a 40 négyzetméternél kisebb lakások aránya már 7 százalékra nőtt az öt évvel azelőtti 3 százalékról. Azóta ez az arány bizonyosan tovább emelkedett (bár KSH-s mutató nincs erre), különösen azért, mert a kis alapterületű lakások a legjobban bérbe adhatók, s ezeket keresik leginkább a befektetők. Márpedig Budapesten a vásárlók 30-40 százaléka ilyen volt az elmúlt 3-4 évben.

Plusz egy szoba

A portál a XIII. kerület példáján keresztül azt nézte meg, hogy a régebben épült házak lakásaiban egységnyi alapterületre mennyi szoba jutott a ma épülő lakásokhoz képest. A felmérésben a most a kínálatban szereplő századfordulón épült bérlakásokat, a 70-es években épült panellakásokat és a most a piacon lévő új építésű lakásokat néztük meg.

A vizsgált alapterület minden esetben 60-70 négyzetméter között volt. Ez alapján megállapítható, hogy a múlt század elején épült, nagy belmagasságú 60-70 négyzetméteres lakások több mint felében mindössze két szoba van. Ezzel szemben az azonos alapterületű panellakások legnagyobb része 3 helyiségből áll, míg a most épülő új lakások esetében 60-70 négyzetméteres alapterülethez szinte mindenhol legalább 3 különálló helyiség tartozik.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×