eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy 2009-ben kibocsátott 200 forintos érme különböző címletű magyar pénzérmék között. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.  MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Oláh Tibor

Magasabb lehet a pénzforgalmi hiány

Júliusban az előző hónapokhoz képest kisebb, hetvenmilliárdos hiánnyal zárt a költségvetés, ezzel is tovább hízott a kumulált egyenleg, ami már közel van az 1500 milliárd forinthoz. A Pénzügyminisztérium továbbra is 2,4%-os GDP-arányos hiánycéllal számol, de elismerik, hogy a tervezettél magasabb lehet a pénzforgalmi hiány.

Az államháztartás központi alrendszere július végén 1491,0 milliárd forint hiánnyal zárt, amin belül a központi költségvetés hiánya 1557,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 19,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 46,9 milliárd forintos többletet értek el.

A Pénzügyminisztérium közölte: júliusban a központi alrendszer az előző hónapokhoz képest lényegesen mérsékeltebb, 70,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Tavaly júliusban 94,4 milliárd forintos többletet könyvelt el az államháztartás.

Az egész évre tervezett 1360,6 milliárd forintos hiánycél 109 százaléka teljesült július végéig.

A tárca az év egészére továbbra is 4 százalék feletti bővüléssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol.

Az év első hét hónapjában az általános forgalmi adóból 258,7 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 149,0 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 163,7 milliárd forinttal több bevételt könyvelhetett el a költségvetés, mint az előző év azonos időszakában.

A kiadási oldalon kiemelkedő a költségvetési forrásból megvalósuló fejlesztések finanszírozása, mint például az otthonteremtési program, a közúthálózat felújítása és fejlesztése, a Modern Városok Program és az Egészséges Budapest Program beruházásai - ismertette a minisztérium.

A tervezettnél magasabb lehet a pénzforgalmi hiány

A tárca megjegyezte: idén január-júliusban az uniós kiadások 1309,4 milliárd forintra rúgtak, ami több mint 20 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakához képest. Azt is hozzátették: az uniós bevételek összege csupán 162 milliárd forintot tett ki.

Nem lenne meglepő, ha a pénzforgalmi hiány az év végére a tervezettnél magasabb lenne, ez azonban nem érintené az uniós módszertan szerint számolt deficitet - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán. Közölte: a pénzforgalmi deficitet az uniós támogatások megelőlegezése növeli.

Az év első hét hónapjában az állam különböző kedvezményezetteknek több mint 1300 milliárd forintot fizetett ki, amelyek 80-85 százaléka az uniótól bevételként várható - jegyezte meg az államtitkár.

Eddig mindössze 162 milliárd forint érkezett meg Brüsszelből, vagyis jelentős összegeket előlegezett meg az állam.

Banai Péter Benő rámutatott: az uniós módszertan szerint az uniótól várt összegek bevételként elkönyvelhetők, így a kitűzött 3 százalék alatti hiánycél nincs veszélyben. Arra is kitért, hogy a megelőlegezett összegek plusz finanszírozási terhet rónak az államra, az államadósság csökkentésének ütemét lassítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×