Ehhez az évhez hasonlóan jövőre is folytatódik a keresetek emelkedése, átlagosan 8-10 százalékkal vihetünk haza többet 2018 végére az idei fizetésünkhöz képest – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska. A Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója kiemelte: a versenyszféra versenyez a szakképzett munkaerőért, és ez a bérekben is megmutatkozik. A béremelések hatására pedig tovább nő a fogyasztás, amelyet a termelés növelésével és a szolgáltatások bővítésével tudnak kielégíteni a cégek, ehhez pedig új munkaerőre és fejlesztésekre van szükség, ami további fizetésemeléseket hoz.
– A gazdasági folyamatokat figyelembe véve garantált a legalább 8, de akár 10 százalékos átlagbér-növekedés jövőre a teljes munkaerőpiacon – hangsúlyozta a Magyar Idők kérdésére Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány elnöke.
Felidézte, hogy idén jelentősen elmozdultak a cégek az alacsony bérszínvonalról, átlagosan 12,8 százalék volt a keresetek felzárkózása 2016-hoz képest. Valótlanok azok a közgazdászkörök által hangoztatott felvetések, hogy valójában nem a keresetek nőttek, hanem a foglalkoztatás fehéredett, tehát a munkaadók bejelentették a korábban zsebbe adott jövedelmet. Szalai Piroska az állítását azzal támasztotta alá, hogy a fogyasztás is jelentősen élénkült.
A kiskereskedelmi forgalom például a január–októberi időszakban 4,5 százalékkal nőtt, a belföldiek 5,4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, és 52 százalékkal több új lakás épült az első három negyedévben. Amennyiben a keresetek nem változtak volna jelentősen, csak a jövedelem bevallása fehéredett volna, akkor a fogyasztás nem emelkedik.
Ugrás
Szalai Piroska kifejtette: a cégeket elsődlegesen a gazdasági környezet kényszeríti rá a béremelésekre.
Erre az állam csak rásegített, mivel idén 15 százalékkal nőtt a minimálbér, 25 százalékkal pedig a garantált bérminimum. A minimálbér-emelkedés hatására a vállalatoknak jelentősen emelniük kellett a minimálbér felett kereső, ám alacsony jövedelmű dolgozók fizetését is. De a jelentős munkaerőhiány miatt azokban az ágazatokban is többet kaptak a dolgozók, amelyekben hagyományosan magasak a keresetek.
Ráadásul a vállalkozásoknak volt idejük felkészülni, mivel a kormány a szociális partnerekkel már tavaly novemberben megkötötte a többéves, kiszámítható bérmegállapodást, amely jelentős járulékcsökkentést is magában foglal. Ez az adatokon is meglátszik, mivel 2017 első két hónapjában 3 százalékkal emelkedtek a bruttó rendszeres keresetek a decemberihez képest, elsősorban a minimálbérek emelése miatt. Ugyanakkor a cégek az új üzleti évben, jellemzően márciustól hajtanak végre béremelést, amit az adatok is tükröznek.
– A fizetések emelkedése miatt megnövekedett fogyasztás szinte minden ágazatban érezhető piacbővülést okoz. A cégeknek fejleszteniük kell, hogy kielégítsék a megnövekedett igényeket, ehhez pedig további humán erőforrásra is szükségük van – részletezte Szalai Piroska. Az így realizálódó nagyobb nyereség pedig újabb béremelésekre is lehetőséget nyújthat, amire rá vannak kényszerülve a cégek, hogy meg tudják tartani a megbízható szakembereket.
A munkaerőhiány miatt nem könnyű találni új humán erőforrást, így további technológiai fejlesztések is elkerülhetetlenné váltak. Ráadásul a szakemberhiány miatt kialakult egy verseny a dolgozókért, így a cégek olyan, nem pénzbeni elemeket is bevetnek, amelyek miatt a munkavállaló az adott munkahelyen biztonságban érezheti magát, hosszú távra tervezhet.
A jövőre prognosztizált, legalább 8-10 százalékos béremelés ugyan alacsonyabb, mint az idei, ám ennek az az oka, hogy 2017-ben jelentős béremelés ment végbe az állami szférában, elsősorban az egészségügyben és a szociális területen.
Csak az állami szféra bértömege átlagosan 16 százalékkal volt magasabb a 2016-os értékeknél.
A versenyszférában nagyobb mértékben erősödött az alacsony keresetű ágazatokban, a turizmusban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban a felzárkóztatás, ugyanakkor a jól fizető állások többségében szintén emeltek a cégek, például a legmagasabb bérekkel dolgozó infokommunikációs ágazatban is 5,6 százalékos növekedés tapasztalható. Jövőre ráadásul tovább nő a minimálbér 8, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal.
– A hosszú távra kötött múlt évi bérmegállapodás a minimálbérek jelentős felzárkóztatása mellett a munkaadókat sújtó terheket is csökkenti – emlékeztetett a szakértő. Jövőre újabb 2,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó. Ráadásul 2019-től – amennyiben a reálkereset növekedése az első három negyedévben meghaladja a 6 százalékot – további 2 százalékpontos járulékcsökkentésben bízhatnak a cégek évente még négy éven át, a múlt évi hosszú távú bérmegállapodás szerint. Az így megtakarított összeg tovább segíti a felzárkóztatást.
Nagyobb dinamikára van szükség
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a minap a legfrissebb kereseti adatokra úgy reagált: habár jelentősen megugrott nemcsak a bruttó, de a reálkereset is, ez még mindig nem elegendő. Szalai Piroska ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy 2004 és 2008 között a magyar bérek nagyon lemaradtak a környékbeli országoktól. A balti országokban akkor négy év alatt duplájára nőttek a nettó bérek euróban, valamint Lengyelországban és Csehországban is kétharmadával nőttek, nálunk pedig alig volt emelkedés, sőt 2006-tól már reálérték-csökkenést mutattak a számaink, így 2010-re a közép-európai országokkal szemben is komoly hátrányba kerültünk.
Ezt az elvesztegetett időszakot a szakértő szerint nagyon nehéz behozni úgy, hogy most is a balti és a V4-országokban van a legnagyobb keresetnövekedés a tagországok között. Az utóbbi években sikerült jelentősen lefaragni a lemaradásunkból, de ez még mindig nem elegendő, ahogy Varga Mihály is említette.
– Mind gazdasági, mind társadalmi oldalról létszükséglet, hogy a keresetek, ezzel együtt a lakosság fogyasztása és a megtakarítása is növekedjen. Sokszor beszélnek arról, hogy mikor érjük utol Ausztriát – vetette fel Szalai Piroska.
Mint mondta, az osztrák fizetések az Európai Unióban Luxemburg és Németország után a legmagasabbak, ami azt jelenti, hogy két szomszédos ország között az unión belül az osztrák–magyar határon érzékelhető a legnagyobb különbség. Szerinte fontos látni, hogy 2010 óta 40 százalékkal nőttek az elsődleges munkaerőpiacon a családi kedvezményekkel együtt a nettó reálbérek, tehát ennyivel értékesebb a fizetésünk, ezért itt is csökkentek a különbségek.
