Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.23
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Béremelést követelnek a közszolgálatban

A közszolgálati dolgozók bérének emelését, a diplomás bérminimum bevezetését és a közszférában is családbarát munkahelyek kialakítását szorgalmazza a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) - mondta az MKKSZ elnöke.

Boros Péterné a tisztes munka napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón kiemelte, azt szeretnék, ha Magyarországon a legfontosabb értékek között lenne a tisztes munka, a tisztességes fizetés és a munkavállalók megbecsülése, mert a dolgozók nélkül nincs GDP-növekedés, nincs fejlődés és nincs gazdagodás.

Elmondta, a héten adták át az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Családbarát munkahely díjait. Ehhez kapcsolódva az MKKSZ a jövő héten felkéri Novák Katalint, az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkárát, hogy segítse a családbarát szempontok kialakítását a közszolgálati munkahelyeken is.

A szakszervezetnek is célja, hogy minden kormányhivatal családbarát munkahely legyen - jelentette ki, megjegyezve, hogy a Békés megyei kormányhivatal földhivatali osztályán több mint 30 évig működött a rugalmas munkavégzés, azonban augusztusban ezt egyik pillanatról a másikra eltörölték.

Szólt arról is, hogy béremelést kérnek azon közszolgálati alkalmazottaknak, akik a bérintézkedésekből kimaradtak, és az életpályatörvények hatálya alá sem tartoznak. Nekik január 1-jéig visszamenőleg bérkiegészítést, valamint

három év alatt 50 százalékos béremelést követelnek.

Emellett javasolják a minimálbér és garantált bérminimum tervezettnél magasabb emelését és a diplomás bérminimum bevezetését. A minimálbért jövőre 145 ezer forintban, a bérminimumot 188 500 forintban, a diplomás minimálbért pedig 245 ezer forintban határoznák meg - közölte Boros Péterné.

Hozzátette, a bérek tekintetében Magyarország a Visegrádi négyek között sereghajtó, európai szinten pedig utolsó előtti.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×