Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Megduplázódott a szociális földprogram résztvevőinek száma

Megduplázódott a szociális földprogram támogatottjainak száma a korábbi évekhez képest egy idén márciusban kiírt pályázatnak köszönhetően - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteken a Nógrád megyei Magyargécben.

Langerné Victor Katalin egy a szociális földprogramban részt vevő család portáján tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a korábbi évek 3500-4000 támogatottjával szemben idén már több mint 7800 család kezdett gazdálkodásba, 32 hazai településen. A Szociális agrárgazdálkodási-szociális földprogram című pályázat céljaira csaknem 130 millió forint állt rendelkezésre, ezt 143 sikeresen pályázó szervezet, közöttük önkormányzatok vehették igénybe - tette hozzá.

További eredménynek nevezte, hogy a gazdálkodásnak köszönhetően növekszik az öngondoskodás igénye, a szociális támogatások iránt pedig csökken, emellett a hazai, piacképes termékek előállítása és felhasználása is fejlődik.

A program keretében jelenleg országosan 217 hektárt művelnek. 

"Tíz családonként szakmai irányítókat, agrárszakembereket vontak be az együttműködő szervezetek, hogy segítségükkel a résztvevők megtanuljanak gazdálkodni" - fogalmazott a helyettes államtitkár.

Hozzátette: idén a résztvevők eszközbeszerzésre is pályázhattak, összesen 50 millió forint értékben, emellett 17 településen a tartósítás, a piacra jutás feltételeit is igyekeznek javítani, mert a megtermelt javakat tárolni, illetve értékesíteni is kell. Utóbbi célra lehetőség nyílik szociális boltok alapítására is.

A kertkultúra és a kisállattartás támogatására a programban 80 millió forint keretösszeg állt rendelkezésre.

Langerné Victor Katalin az MTI kérdésére elmondta: munkahely vagy közmunka mellett is van lehetőség arra, hogy igénybe vegyenek támogatást a gazdálkodni kívánók, hiszen az önellátás megteremtése javítja a megélhetés feltételeit. A program résztvevőinek először a kertművelésben kell eredményeket elérniük és gyakorlatot szerezniük, állattartásra csak a következő év tavaszától nyílik lehetőségük. Ez Magyargéc településen is így történik: jövő tavaszra a kisgazdaságok tulajdonosai már tyúkokat és kacsákat is kaphatnak.

A szociális földprogramban részt vevő családok összefogásával szövetkezetek alapítását is ösztönzik, az állandó és helyi munkának köszönhetően növelve a községek népességmegtartó erejét.

Címlapról ajánljuk
Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

„A szeretet szót kell kicsit pontosítani, mert ténylegesen ilyenkor mindenki próbálja kifejezni a másik felé a szeretetét, ez benne van. De ez az Isten szeretetének az ünnepe, hogy ő szeret minket, mert megtestesült és eljött ez a mag. Hogy ebből adódóan mi is megpróbálunk egy hasonló gesztussal jelen lenni a másik életében, az a következmény” – mondta Blanckenstein Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában, arra a kérdésre, hogy a karácsony egy katolikus pap szempontjából is a szeretet ünnepe-e.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×