Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Palkovics: 36 milliárd forint PPP-konstrukciók kiváltására

Jövőre és 2017-ben évente mintegy 18 milliárd forintot terveznek "az elrontott felsőoktatási PPP-konstrukciók" kiváltására, amivel jelentős megtakarítások érhetőek el az intézmények üzemeltetésében - közölte Palkovics László csütörtöki online fogadóóráján. A felsőoktatási államtitkár jelezte: ezen kiváltások egy része a struktúraváltás révén válik lehetővé.

Palkovics László az MTI kérdésére közölte: a közelmúltban bejelentett átalakítások célja, hogy az új szerkezetben az intézmények szakmai és költséghatékonysági szempontból egyaránt jobban működjenek. Szerinte hibás az a megközelítés, hogy csak a struktúraváltás miatt növelni kellene a felsőoktatás költségvetését.

Arra a felvetésre, hogy ellenzéki vélemény szerint 20 milliárdos többletre lenne szükség a sikeres átalakításokhoz, azt válaszolta: eddig senki nem indokolta meg, hogy miért éppen ennyiről lenne szó. Ha konkrét összegekről van szó, akkor az elrontott PPP-konstrukciók kiváltása említhető, amivel jelentős megtakarítások érhetők el.

Megerősítette: a hallgatók az intézményi átalakítások után is ugyanazon a campuson fejezhetik be tanulmányaikat, mint ahová jelentkeztek. A diplomájukban mindkét intézmény neve szerepel majd - jelezte.

Az átalakításokra vonatkozó javaslatokat az intézmények projektcsoportjai alakítják ki. Az államtitkárság határozott kérése volt az intézmények felé, hogy a tervek kidolgozása során a hallgatókat is vonják be a folyamatba. Az intézmények maguk döntenek arról, hogy a koncepció kidolgozásának mely fázisába vonják be a hallgatói érdekképviseleteket. A HÖOK elnökségével a felsőoktatási stratégia kapcsán rendszeresen egyeztet az államtitkárság, ugyanígy tájékoztatták őket a tervezett átalakításokról is - közölte Palkovics László.

Arról, hogy megszületett-e a kormánydöntés, miszerint a Testnevelési Egyetem új campust kap és elköltözik jelenlegi helyéről, azt közölte: egyelőre az előkészítő tevékenység folyik, több lehetőséget vizsgálnak. Előreláthatólag az ősz folyamán várható kormánydöntés - jelezte.

Palkovics László a felsőoktatási képzési központokkal összefüggésben megerősítette, hogy több közösséggel (várossal) zajlanak az egyeztetések. Ezek között említette Salgótarjánt, Kisvárdát, Sátoraljaújhelyet és Ózdot, valamint Hatvant. Új helyszínként a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérváron tervezi közösségi képzés indítását.

Az indulási időpont függ az egyetemek és a városok közötti megállapodásoktól, úgy látják, hogy a felsoroltak mindegyikében 2016 szeptembere a megcélzott indulási dátum.

Hozzátette: az intézmény-átalakítást követően nem szabadulnak fel szakemberek, hiszen a feladatmennyiség nem változik, illetve a közösségi intézmények esetén további szakemberek (oktatók) alkalmazására is szükség lesz - közölte a felsőoktatási államtitkár.

Kitért arra is, a felsőoktatási államtitkárság kidolgozta az új oktatói bérstruktúrát, de még folynak róla az egyeztetések.

További kérdésre a hallgatói önkormányzatok működésének szabályozásáról közölte, hogy részben rendeleti szinten, részben az intézmények belső szabályozásaiban terveznek további változásokat. Ezek kidolgozása jelenleg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) képviselőivel zajlik.

Az agrárképzés átalakításáról kiemelte: az elmúlt egy év során folyamatosan egyeztettek a szakmai szervezetek, így az agrárkamara képviselőivel is. A tervezett átalakításokról tájékoztatták az agrárkamarát is, amely az integrációs folyamatokkal egyetértett.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×