Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kamara: át kell alakítani az agrár-felsőoktatást

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szükségesnek tartja az agrár-felsőoktatás átalakítását, hogy az gyakorlatorientált komplex ismereteket nyújtson a hallgatóknak, a mostani túl specializált képzés helyett - közölte Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője.

Elmondta: Magyarország versenyképessége szempontjából mindig meghatározó volt, hogy miként tudott megélhetést biztosítani a vidéken élők számára. Ennek egyik fontos alkotóeleme, hogy a vidéki fiatalok korszerű felsőfokú ismeretekhez juthassanak. A mezőgazdasági termelés magas színvonala csak így biztosítható generációkon keresztül, például a családi gazdaságokban.

Hozzátette: az agráriumban dolgozók korösszetétele (egyre idősebbek az itt dolgozók) és képzettségi szintje elmarad más nemzetgazdasági ágazatokétól. Ezért fontos az agrár-felsőoktatás átalakítása, magas elméleti tudást nyújtó gyakorlatorientált oktatássá. Így a NAK alapvetően egyetért a felsőoktatás tervezett átalakításával.

Süle Katalin emlékeztetett: az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy az agrár-felsőoktatás iránt a fiatalok érdeklődése egyre csökken. Míg 2013-ban az agrár-felsőoktatási intézményekbe 3741-en jelentkeztek, tavaly már csak 3553-an választottak valamilyen agráregyetemet, -főiskolát, az idén pedig az agrár-felsőoktatásba felvételizők száma 2848 volt.

Az agrárszakemberek felsőfokú oktatása jelenleg egy szétaprózódott képzési rendszerben folyik, ami egy túlspecializált képzési struktúrát eredményezett. A mai kor igényei viszont egy olyan képzési struktúrát követelnek meg, ami alapot teremt arra, hogy a hallgatók később a saját gazdaságukat menedzselni tudják. Ehhez pedig egy centralizált komplex képzés szükséges, amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ismereteken kívül gazdasági, jogi és műszaki ismereteket, valamint gyakorlati képzést is ad a fiataloknak.

A NAK szerint mindehhez az agrár-felsőoktatás radikális átalakítására van szükség azért, hogy a képzési rendszer átalakításával egy olyan új képzési rendszer jöjjön létre, amely garantálja a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok számára a biztos megélhetést az agrárium minden területén. Továbbá mindezt szem előtt tartva a köztestület célkitűzése: 10 százalék fölé növelni azoknak a felsőoktatásba jelentkezőknek a számát, akik évente az agráregyetemekre, -főiskolákra jelentkeznek első helyen. Vagyis: a NAK szeretné elérni, hogy a fiatalok számára kedveltté váljon a vidéki élet, a vidéki munka.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×