Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Egyre többen, egyre többet költenek a játékkaszinókban

Egyre több hazai és külföldi játékos látogatja a hazai kaszinókat, amelyeknek az összesített játékbevétele és játékadója évről évre dinamikusan nő - derül ki Tállai András államtitkár Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Ikotity István az elmúlt 5 évre visszamenőleg hónapokra lebontva azt szerette volna megtudni, hányan látogatják az egyes kaszinókat, azokban mekkora összegben játszanak, a játékosok hány százaléka nyer, kaszinónként mennyi egy játékos átlagos nyeresége és vesztesége, mekkora az egyes kaszinók bevétele és mennyi adót fizetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában kifejtette: a vizsgált időszakban eltérő számú játékkaszinó működött az egyes években. Míg 2011-ben két budapesti és egy soproni II. kategóriájú játékkaszinót látogathattak a játékosok, 2015-re - a 2014. május 5-én megkötött koncessziós szerződések alapján - nyolcra nőtt a játékkaszinók száma. Jelenleg öt budapesti és egy-egy soproni, debreceni és nyíregyházi II. kategóriájú kaszinó működik.

Az államtitkár felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a játékkaszinók működésével kapcsolatban az adótitokra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével éves összesített adatok kiadására van lehetőség.

Az összesített adatok szerint 2011-ben 205 ezer, 2012-ben 300 ezer, 2013-ban 639 ezer, 2014-ben 810 ezer, 2015 első félévében pedig 606 ezer hazai és külföldi játékos látogatta a játékkaszinókat.

A játékosok által vásárolt értékzsetonok, valamint a pénznyerő automatákon játékjog szerzésére alkalmas pénz összege a 2011. évi 33,1 milliárd forintról 2012-ben 44 milliárd, 2013-ban 100,6 milliárd, 2014-ben pedig 128 milliárd forintra nőtt, míg 2015 első fél évében 88,4 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár megjegyezte, hogy ezek az adatok eltérhetnek a tétek tényleges alakulásától.

A játékkaszinók éves összesített - a tiszta játékbevételre és a borravaló 50 százalékára kiterjedő - játékadó alapja 2011-ben 6,3 milliárd, 2012-ben 7,9 milliárd, 2013-ban 15,3 milliárd, 2014-ben 19,4 milliárd, 2015 első fél évében pedig 13,1 milliárd forint volt.

A játékkaszinók éves összesített játékadója 2011-ben 1,9 milliárd, 2012-ben 2,4 milliárd, majd - koncessziós díj levonás nélkül - 2013-ban 4,6 milliárd, 2014-ben 5,8 milliárd, 2015 első félévében 3,8 milliárd forintra rúgott.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×