A globális és a hazai nyomott inflációs környezet, az alacsony várakozások, a gazdaság ciklikus pozíciója és Magyarország kedvező pénzpiaci megítélése a monetáris lazítás irányába mutatnak. Az MNB inflációs célkövetési rendszerének rugalmasabbá tétele szintén ezt erősíti - tartalmazza a kutatóintézet pénteken közzétett, "Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" című kiadványa.

Az éves infláció várakozásuk szerint 2015-ben 0,3, 2016-ban 2,6 százalék lesz, ami idén a közműdíj-csökkentések és az alacsonyabb olajárak egyedi sokkhatását tükrözi. A pénzromlás azonban 2016 végére már megközelítheti az inflációs célsáv közepét, aminek oka az emelkedő maginfláció mellett a költségsokkok bázisba kerülése és a maginfláción kívüli tételek (olaj és feldolgozatlan élelmiszer) áremelkedése.

A Századvég elemzői szerint a belső és külső tényezők a teljes előrejelzési horizonton pozitívan járulnak hozzá a GDP-növekedéshez, melyet a fogyasztás és a nettó export közel azonos arányban vezérelhet. A kivitel növekedése 2015-2016-ban felülmúlja az importét.

A fogyasztás dinamikus növekedését (2015-ben 3,3, 2016-ban 3 százalék) a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja, melyet piaci és gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt segítenek. Mindezek mellett idén az alacsony inflációs környezet, jövőre a negatív reálkamat emeli a háztartások fogyasztási hajlandóságát, melyet a munkaerő-piaci folyamatok javulása is hajt.

A foglalkoztatottság tartós emelkedése miatt a munkanélküliségi ráta 2015-ben 6,9, 2016 végére 6 százalékra csökken az előrejelzés szerint.

A beruházások idén jelentősen mérséklődő, 1,2 százalékos növekedését a magas bázis magyarázza, jövőre a korábbi uniós tervezési időszak lezárása miatt a beruházások 1,6 százalékos visszaesésére számítanak a Századvég elemzői.

A gazdasági növekedés pályája az elemzés szerint nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, és bár a GDP-arányos mutató 2015-ben tetőzhet, továbbra is magas szinten marad: 2015-ben 9,2, 2016-ban 8,2 százalék.

A Századvég által számszerűsített idei évi költségvetési kockázatok mérlege enyhén pozitív, vagyis a költségvetési törvényben előirányzott 2,4 százalékos GDP-arányos deficitcél biztonsággal teljesíthető: az államháztartási hiány az idén a GDP 2,3, jövőre 1,8 százalékát teheti ki.