A francia politikus közölte, hogy mint korábban is, a vizsgálat azt tárta fel, hogy Magyarországon tapasztalhatóak makrogazdasági egyensúlytalanságok, amelyek döntő politikai lépéseket és közeli nyomon követést igényelnek.

Moscovici Magyarországról azt mondta: a külső egyensúly némileg javult, de a magas államadósság, a pénzügyi szektorra nehezedő szabályozói terhek és a nem teljesítő hitelek magas aránya aggodalomra ad okot.

A mélyreható vizsgálat ezúttal öt országnál talált túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt, Franciaország, Olaszország, Horvátország, Bulgária és Portugália esetében.

Franciaországra és Horvátországra vonatkozóan a bizottság azt is közölte, hogy májusban, az addig bejelentett strukturális reformokat és a nemzeti reformprogramokat figyelembe véve azt fogja javasolni, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa indítsa meg Párizs és Zágráb ellen a túlzott egyensúlytalansági eljárást.

Franciaországban az alacsony növekedés, infláció és vállalati jövedelmezőség, valamint az egyelőre elégtelen politikai lépések miatt romló versenyképesség, a magas és növekvő eladósodottság aggasztja Brüsszelt.

Versenyképességi problémákat lát a bizottság Horvátország esetében is, ahol alacsony a növekedés, késik a vállalatok reorganizációja, és nem alakulnak jól a munkaerő-piaci mutatók sem, emellett emelkedik az államadósság, és a bizottság szerint a közigazgatás irányítása sem megfelelő.

A magas államadósságot nevezi meg elsődleges egyensúlytalansági tényezőnek a bizottság Olaszországnál is, ahol az elhúzódóan gyenge növekedés és a tartósan gyenge termelékenység szintén ront a helyzeten.

Bulgáriában a pénzügyi szektorban tapasztalt tavalyi turbulenciák keltették fel Brüsszel érdeklődését, a testület pedig most arra mutat rá, hogy "kérdések fogalmazódnak meg a hazai tulajdonú bankok által alkalmazott gyakorlatokkal kapcsolatban", s ez jelentős hatással lehet az egész szektorra és a makrogazdaságra egyaránt. Kockázati tényező Szófia számára a rossz, bár javuló külső egyensúly és a vállalatok eladósodottsága is.

Portugália esetében a belső és külső eladósodottság mértékét tartja aggasztónak az Európai Bizottság, amely emellett az alacsony növekedés és infláció, valamint a magas munkanélküliség tükrében a hitelállomány csökkenésére is számít.

A bizottság tavaly novemberben 16 ország esetében azonosított egyensúlytalansági kockázatokat. A maradék tíz országnál, köztük Magyarország esetében azt állapította meg, hogy tapasztalhatóak ugyan makrogazdasági egyensúlytalanságok, de nem túlzott mértékűek.