Az eurozóna a következő években a világgazdaságnál kisebb, a magyar gazdaság azzal közel azonos mértékben növekszik majd az OECD becslése szerint - mondta a szervezet magyar nagykövete az InfoRádió Aréna című műsorában. 

"Azt a következtetést vonja le az OECD, hogy jelen pillanatban éppen az eurózóna gyengélkedése az, ami a világgazdaság növekedését hátráltatja" - húzta alá a nagykövet.

Cséfalvay Zoltán szerint exportban nagyon erős az eurozóna, ami nagy részben Németországnak köszönhető.

"A versenyképességgel kevesebb gond van, a gond sokkal inkább a befektetések hiánya és a másik oldalon a belső fogyasztás" - jelezte.

Magyarország OECD és UNESCO nagykövete hangsúlyozta: az OECD jelentése számol a lengyel, a cseh és a magyar gazdasági növekedéssel.

"Ennek a három országnak az átlaga egyébként az OECD szerint duplája lesz a többinek, mintegy három százalékos az idei és a rá következő esztendőben" - mutatott rá a nagykövet.

Cséfalvay Zoltán szerint ennek oka, hogy ez a három ország az utóbbi években kemény reformokat vitt végig.

"Ennek nyilvánvalóan megvannak a gazdasági következményei. Persze a különböző országoknak azért különbözőek az adottságaik, Lengyelországban és Csehországban az adósság szintje jóval alacsonyabb, mint Magyarországon" - jegyezte meg.

Magyarország OECD és UNESCO nagykövete hozzátette: az OECD jelentése Magyarországgal kapcsolatban három kockázatot említ, elismerve, hogy az ország képes tartani az államháztartási hiányt és az adósság csökkenő pályán van.

"Az egyik maga a devizahiteles ügy, hogy ez milyen gyorsan rendeződik. Ennek kétfajta hatása lehet: az egyik, hogy növelheti a belső fogyasztást, a másik oldalról pedig ennek jelentős terhei lesznek a bankszektorra. Az igazi kérdés, hogy a bankszektor mikor kezd el igazán hitelezni a vállalkozások felé. A másik kérdés, amit az OECD felvet, az, hogy a nagy autóipari beruházások továbbgyűrűző hatása a beszállítókon keresztül vajon mennyi. A harmadik, és szerintem ez a legfontosabb, hogy mikor lépnek be a 2014 és 20 közötti uniós források már pályázat szintjén" - fejtette ki a nagykövet.

Cséfalvay Zoltán elmondta: az OECD tavaszhoz képest ősszel jelentősen erősítette Magyarországra vonatkozó növekedési prognózisait.

Arról is szót ejtett, hogy a nyersolaj világpiaci árának csökkenése vagy az amerikai dollár gyengülése Magyarországot is érinti, de a kedvezőtlen hatások ellen többféleképpen lehet fellépni.

A magyar kormány kezében több eszköz is van arra, hogy a nyersolaj világpiaci árának csökkenése vagy a dollárgyengülés miatti kedvezőtlen hatásokat kivédje - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

"Látni kell, hogy az olajárak alakulásának, vagy hogy mi történik a dollárral - mivel az adósságunk egy része dollárban van - megvannak a magyarországi hatásai. Ezt úgy tudjuk kivédeni, hogy több lábon áll a magyar gazdaság, vagy több motorja van a gazdasági növekedésnek, vagy fordulunk olyan piacok felé is, ahol egy globális, új középosztály jön létre. Nyilván kellenek olyan termékek, amiket el tudunk adni annak a középosztálynak, amely javarészt Eurázsiában vagy Ázsiában erősödik meg"- hangsúlyozta a nagykövet.

Cséfalvay Zoltán beszélt az orosz embargó hatásairól is.

"Tudjuk, hogy hatnak a szankciók, azt nem tudjuk, hogy milyen következményei vannak. A hatás látható az orosz gazdaságban a rubel árfolyamától kezdve a vállalatok finanszírozási nehézségéig. Az nem látható, hogy mindennek milyen politikai következményei vagy reakciói lehetnek" - mondta.

Elemzők szerint az orosz embargó hatására Oroszországban ebben az évben 5-6 százalékos recesszió jöhet.