A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint mérséklődött az infláció, a júniusi 1,9 százalékos éves árnövekedés után júliusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. A KSH jelentésében kiemelte: továbbra is a háztartási energiaárak jelentős mérséklése miatt alacsony az infláció éves üteme. A tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés történt, míg a szeszes italok, dohányáruk, élelmiszerek és a szolgáltatások átlag felett drágultak egy év alatt.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője az MTI-nek elmondta: a vártnál jobban alakultak a fogyasztói árak éves és havi szinten egyaránt. Az üzemanyagok drágulását nagyobb mértékben kompenzálta az élelmiszerárak vártnál nagyobb júliusi csökkenése. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energiaárak csökkenésével párhuzamosan a dohányáruk és a szeszes italok áremelkedése nem volt túlságosan nagy, az üzemanyagok drágulása a vártnak megfelelően alakult.

Az elemző szerint az alacsony áremelkedési ütem tartós maradhat, mivel az élelmiszerárak a nemzetközi gabonaárak zuhanásával együtt tovább csökkennek a következő hónapokban. Az áremelő tényezők közé sorolta az elektronikus útdíj bevezetése mellett azt, hogy a trafiktörvény miatt a kiskereskedők a jelenleginél nagyobb árrést tudnak majd alkalmazni.

Ugyanakkor az Erste elemzője rámutatott: az újabb rezsicsökkentés bevezetése ősztől az áremelkedést okozó hatásokat bőven ellensúlyozni tudja, ezért az év hátralévő részében 1,5 százalék körüli inflációra számít. Az éves átlagos index a korábban várt 2 százalék helyett 1,8 százalékra is lecsökkenthet a mostani adat tükrében - tette hozzá. Árokszállási Zoltán szerint a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, a nemzeti bank legfeljebb 3,50 százalékig viheti le az alapkamatot az év végéig.Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: a meglepetést az élelmiszerárak számottevő, 1,4 százalékos havi áresése okozta, így egy év alatt az élelmiszerárak emelkedése 2,8 százalékra mérséklődött a júniusi 4,1 százalék után. Az élelmiszerárak csökkenését döntő mértékben az idényáras élelmiszerárak 11 százalékos zuhanása okozta, ami a tavalyinál érdemben kedvezőbb termésnek köszönhető. A júliustól érvényes közműdíjak csökkentésének hatása is részben jelentkezett a júliusi inflációban - vélekedett.

Az elemző szerint az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással: míg a dohánytermékek árrésének emelése a következő hónapokban jelenik meg, valamint az elektronikus útdíj bevezetése valamelyest emelheti az inflációt, ez utóbbi hatása azonban inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ezzel szemben a víz, a csatorna, valamint a szemétszállítás díjának júliustól hatályos csökkentése az augusztus-szeptemberi árindexben fog megjelenni.

Az inflációt szeptemberig az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése is fékezheti - tette hozzá. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ennek a hatása az árszintekre nézve jóval nagyobb lehet, mint az elektronikus útdíj bevezetésének árnövelő hatása.

Suppan Gergely az év hátralevő részében 2 százalék alatti inflációra számít. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt, ennek mértékétől függően 0,8-1,6 százalékponttal lehet alacsonyabb az infláció novembertől.

Az idén 2,1 százalék, jövőre 2,9 százalék lehet az átlagos infláció, nem számolva a várható további háztartási energiaár- csökkentéssel. Mivel a mutató várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Kitért arra, hogy a monetáris tanács a bejelentett stratégiának megfelelően kisebb lépésekben csökkenti tovább az alapkamatot, azonban a 3,50 százalék alatti alapkamat elérésére nem lát esélyt. Véleménye szerint a további kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet stabilizálódása is szükséges.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. elemzője is kiemelte, hogy a vártnál az éves és a havi adat is kedvezőbben alakult, mivel a fogyasztási cikkek az üzemanyagárak kivételével minden kategóriában a vártnál kisebb mértékben emelkedtek. Rámutatott, hogy a régió más országaiban, Romániában, Szlovákiában és Csehországban is a vártnál alacsonyabb lett az infláció. Az elemző az év végéig további egy százalékpontos csökkenést vár.