Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország. A legtöbb forrás, a jelenlegi duplája - 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzésére jut. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány - ismertette az államtitkár.

A magyar kormány várhatóan 2013 novemberében nyújtja be a partnerségi megállapodást, ezt követi majd a formális egyeztetés az unióval, és a kabinet azzal számol, hogy 2014 első negyedévében-félévében elfogadhatja az Európai Unió (EU) a megállapodást és az operatív programokat - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

Kifejtette: a 2012 őszén az Európai Bizottsággal (EB) indult informális egyeztetések lezárását jelenti a Partnerségi Megállapodás első tervezetének elfogadása. Az EB a magyar tervezetet a főigazgatóságok közötti egyeztetésre és körözésre küldte ki; a tagállamok közül Magyarország Finnország után másodikként esett át ezen a "megfelelőségi teszten" - hangsúlyozta az államtitkár.

Elmondta, mostantól szélesebb körű szakmai konzultációra is lehetőség nyílik Magyarországon: a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapjára már felkerült a tervezet, amelyet egy hónapig lehet véleményezni.

Cséfalvay Zoltán jelezte, hogy a következő lépés a 9 operatív program (op) kidolgozása, amelyet a tárcák már elkezdtek, de a közeljövőben ennek részleteiről is egyeztetnek. Jelezte: bár a pályázatok már az operatív programok elfogadása előtt kiírhatók, de ennek vannak kockázatai, mert ha a bizottság mégsem fogadja el a megállapodást vagy az op-t, akkor a hazai költségvetést terhelik a költségek.

Maga a Partnerségi Megállapodás kifejezés is jelzi, hogy koncepcionális váltás van az EU-ban a 2007-2013 és a 2014-2020 közötti tervezési időszak között. Míg az előző időszak kiindulópontja az volt, hogy az EU a kevésbé fejlett régiókat segíti különböző forrásokkal, 2014-től már az uniónak vannak közös céljai. Az egész EU versenyképességének erősítése a fő cél, amelyhez a különböző tagállamoknak hozzá kell járulniuk, és úgy kell elkészíteniük fejlesztési terveiket, hogy egy irányba mutatva az egész uniót segítsék - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.

Kiemelte, hogy a Partnerségi Megállapodás kidolgozásánál az EU2020 stratégia célkitűzéseit, az ennek keretében tett magyar vállalásokat, valamint a Magyarországnak tett országspecifikus ajánlásokat is figyelembe kellett venni.

Cséfalvay Zoltán ismertette, hogy az Európai Bizottság 11 tematikus célterületet fogalmazott meg, amelyre a források koncentrálását javasoltja. A Partnerségi Megállapodásban építeni kell a 2007-2013-as tapasztalatokra, és az úgynevezett ex ante kondicionalitásra, ami azt jelenti, hogy minden egyes fejlesztést vagy fejlesztési irányt stratégiai dokumentumokkal kell alátámasztani, és hozzá kell illeszteni az adott ország prioritásaihoz.

A magyar Partnerségi Megállapodás célja, hogy a fejlesztési források a fenntartható, magas hozzáadott értékű termeléshez és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedéshez segítsék hozzá az országot - emelte ki az államtitkár.

Tájékoztatása szerint a foglalkoztatás és a kkv-k után a harmadik legtöbb forrás - közel 900 milliárd forint - közlekedésre, míg több mint 800 milliárd forint - a jelenlegi keret háromszorosa - az energiahatékony gazdaságra jut, míg kutatás-fejlesztésre és innovációra több mint 700 milliárd forint lesz várhatóan, a jelenlegi duplája.

Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy 2014 és 2020 között a pályázatoktól a pénzügyi eszközök felé szeretnének elmozdulni, egyebek között a gazdaságfejlesztési op-nál, és a források felhasználása is új intézményi struktúrában valósul majd meg: 2014 január elsejétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél működő irányító hatóságok a különböző programok mentén az illetékes tárcákhoz kerülnek át.

Az államtitkár ismertette, hogy a jelenlegi 7 területi op-val szemben 2014-től egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program lesz, valamint egy Versenyképes Közép-Magyarország operatív program. A területi programról kifejtette: a megyék, megyei jogú városok, kistérségek tervezik meg, hogy ott milyen fejlesztésre van szükség, és ezek épülnek be a területfejlesztési op-ba.

A közép-magyarországi op kapcsán arra a kérdésre, hogy lekerült-e napirendről Budapest és a Közép-magyarországi régió szétválasztása, Cséfalvay Zoltán kifejtette: a kormány azt szeretné, ha a közép-magyarországi op-be más operatív programokból maximum 15 százalékot át lehetne csoportosítani olyan, közép-magyarországi fejlesztésekre, amelyek az egész országra pozitív hatással vannak.