A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott "összeegyeztethetetlen" állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett. Később, január 30-án, miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött, ez alapján a légitársaság a csődvédelemhez hasonló védelmet élvezett. Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy meddig finanszírozható a vállalat, azt mondta: erre csak a likviditási terv ismeretében lehet válaszolni.

Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete, a tulajdonos pedig az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további forrást biztosítani a működéshez.

A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki-Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt. A közelkörzeti légiirányítástól a landolás előtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát.

A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosának, a International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. Budapestről a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as szállt fel utolsóként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az első Next Generation Boeing, amely Budapestre érkezett.

A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A repülők közül kettő február 10-én repült Torp-Sandefjordba, egy akkor még Innsbruckban volt javításon. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte Torpba. Két Malév-festésű gép maradt így a repülőtéren, amelyek most is a forgalmi előtéren vannak és a régebbi flotta tagjai voltak. A korábbi hosszú távú járatokon szolgáló Boeing 767-200-as, valamint a Malév Express színeiben repülő CRJ200-as tulajdonviszonyai rendezetlenek.

A leállást követően több szimpátiatüntetést is tartottak Budapesten, a Malév reptéri stewardess központja előtt több hétig gyertyák égtek, a légiutas kísérők sáljai lógtak a korlátra kötve, és felvonulást is tartottak. A kormány vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a Malév privatizálását, majd visszaállamosítását vizsgálja. Bár Orbán Viktor miniszterelnök február 3-án azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, bár civil kezdeményezések voltak erre.

Az egyéves évforduló alkalmából megemlékezéseket tartanak: civilek a Hősök terén emlékeznek az egykori légitársaságra, a Malév Virtual Airlines pedig online szimulátoros emlékrepülést szervezett az évfordulóra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül. A Liszt Ferenc-reptér utasszáma 4,7 százalékkal csökkent tavaly, részben a Malév csődje miatt.