Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ezért terveznek 65 ezres labdarúgó-stadiont Budapestre

A sporttal kapcsolatos beruházások egyik fontos célja, hogy a lehető legtöbb nemzetközi sporteseménynek adhasson otthont Magyarország, illetve Budapest - mondta Vígh László kormánybiztos. Hozzátette: 2013-ban és 2014-ben több világversenyt rendezhetünk. A Nemzeti Sportközpontok 120 millió forintért vásárol eszközöket a jövő évi vívó-világbajnokságra és indulnak a fejlesztések, hogy tökéletes legyen a 2014-es vízilabda Európa-bajnokság.

A Nemzeti Sportközpontok főigazgatója szerint a kormány által most jóváhagyott beruházás lehetőséget ad arra, hogy a Puskás Ferenc Stadion és környéke a legrangosabb sportesemények megrendezésére is pályázhasson. Vígh László kormánybiztos az InfoRádiónak elmondta: a magyar sport eredményessége megalapozza, hogy a versenyzők és edzőik számára olyan létesítmények épüljenek, amelyek világesemények megrendezésére is alkalmasak. Azért érdemes például 65 ezres stadiont tervezni, hogy akár a Bajnokok Ligájának döntőjét is meg lehessen rendezni benne.

A Puskás stadiont azért nem bontjuk el, mert érdemes alkalmassá tenni atlétikai világbajnokság megrendezésére - tette hozzá. Ennek egyik feltétele, hogy 35 ezer nézőt tudjon befogadni.

Arra a kérdésre, hogy a főváros más pontjain várhatóak-e érdemi fejlesztések, Vígh László kormánybiztos azt válaszolta, hogy "más az irány", mivel 30-40 éves fejlesztési elmaradásokat kell pótolni a meglévő sportlétesítmények többségének esetében.

Tata is megújult

A Nemzeti Sportközpontok honlapján Vígh kifejti, hogy az elmúlt 15-20 évben lényegében senki nem foglalkozott az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fejlesztésével. Húsz éven keresztül beázott például a tatai edzőtábor egyik csarnoka. Szerinte legalább 30 éves lemaradásban vagyunk a sportlétesítmények fejlesztésénél, ezt kell ledolgoznunk a következő években. Ebben az évben egy milliárd forintból fejleszthetik az olimpiai központokat - olvasható a honlapon.

Új sporteszközöket vásároltak több helyre, Tatán például már új kondicionálógépek, ágyak és tévék várják a versenyzőket, klimatizálták is a tatai edzőtábort és modernizálták a konyháját. Megújul Budapesten az Ormai László asztalitenisz-csarnok, és dolgoznak rajta, hogy jövőre ismét kinyithasson a sportolók által nagyon kedvelt edzőtábor Mátraházán. Közben készülnek a tervek a Budapesti Olimpiai Központ teljes megújítására és befejezik a Tüskecsarnokot.

Sportoljon a lakosság!


A sportlétesítményekkel kapcsolatos beruházások egyik fontos célja, hogy a lehető legtöbb nemzetközi sporteseménynek adhasson otthont Magyarország, illetve Budapest. Éppen ezért örvendetes, hogy 2013-ban és 2014-ben is több világversenyt rendezhetünk. A Nemzeti Sportközpontok 120 millió forintért vásárol sporteszközöket a jövő évi vívó-világbajnokságra, új szőnyegeket szerzünk be a birkózó-világbajnokságra és elindulnak a fejlesztések a Császár-Komjádi uszodában, valamint a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában, hogy tökéletes körülmények fogadják a 2014-es vízilabda Európa-bajnokság résztvevőit.

Az élsportolók mellett a szabadidő-sportolók és a gyerekek is használhatják majd a kibővített, felújított létesítményeket. Cél az is, hogy a versenyzők mellett egyre több "civil" használja az állami sportlétesítményeket. Emiatt indult például a Nemzeti Sportközpontok új honlapja, ahol minden létesítményről megtalálják a legfontosabb, legfrissebb információkat a látogatók, és láthatják, hogy hol milyen szolgáltatást kínálunk a lakosság, illetve cégek részére.

Hanganyag: Farkas Dávid

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×