Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A nemzeti dohánykereskedelmi társaságra 450 milliót szán a kormány

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. alapításához, illetve működéséhez 450 millió forint forrás átcsoportosítását rendeli el a kormány határozata, amely csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.

A szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A trafiktörvény nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni.

A koncessziós pályázatokat az összes magyarországi településen kiírják. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió.

A törvény ugyanakkor a kétezresnél kisebb településeken lehetővé teszi, hogy ne dohányboltban, hanem más üzletben, de elkülönített helyen áruljanak dohánytermékeket. Erre ad lehetőséget akkor is, ha a nyilvános pályázat eredménytelen, ekkor a dohánytermékeket egy százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság kínálhatja, akár mozgóboltban.

A törvény szerint az állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, továbbá a koncessziós szerződés megkötésének előkészítését végzi majd. Az állam nevében a pályázatok kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére a miniszter jogosult.

A nyilvános pályázatokat idén november 15-ig kell kiírni, eredményüket két hónapon belül hirdetik ki. A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról a szerződés rendelkezik.

Az értékesítési jogot húsz évre lehet elnyerni, de a korábbi tervekkel szemben akkor sem örökölhető, ha egyéni vállalkozóé.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×