A piacok számára legfontosabb üzenet, hogy 2011-ben a kormány három százalék alatti hiányt tervez. A 3,8 százalék háromra való letornázása több mint 200 milliárd forintot jelent.

A jövő évi államháztartási hiány összetétele a tervezet szerint úgy alakul, hogy a központi büdzsé 605 milliárd forint deficittel zár, a helyi önkormányzatok viszont várhatóan 110 milliárd forint összegű hiányt halmoznak fel, míg az Egészségbiztosítási Alap hiánya 98 milliárd forintot tesz ki, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Alapot nullszaldósra, az elkülönített állami pénzalapokat pedig 14,6 milliárd forintos többlettel tervezte a kormányzat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint csökken az állami újraelosztás mértéke: a 2010. évi 48,9 százalékról a GDP 46,7 százalékára, ugyanígy az adóterhelés is több mint két százalékkal csökken

A költségvetési szerkezet gyakorlatilag nem változott, hiszen még nem tartalmaz reformokat, strukturális átalakításokat. Az adórendszerbeli változtatások viszont egyértelműen a háztartásoknak kedveznek, főleg a többgyermekes családok az adórendszer reformja révén jelentős többletforráshoz jutnak, míg a vállalkozások pénzügyi mozgástere, részben az adóváltozások, és az Új Széchenyi-terv támogatásai révén, szintén jelentősen bővül.

A magán-nyugdíjpénztári járulékok költségvetési elvonása a büdzsé egyensúlyát javítja mind kiadási, mind pedig bevételi oldalon. Ez a döntés 2011-re 360 milliárd forint kiadási megtakarítást jelent. A bevételi oldalt pedig a magánnyugdíjpénztárakból visszaáramló, azaz a visszalépők által visszakerülő vagyon gyarapítja, amelynek összege a költségvetési tervezet szerint 2011-ben mintegy 529 milliárd forint.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elképzelése szerint, ha a visszalépők által visszakerülő vagyon meghaladja a tervezett 529 milliárd forintot, akkor az a többlet az államadósság csökkentésére szolgálhat.

A költségvetési tervezet jövőre több uniós forrást tervez, amelynek oka lehet az idei évi alultervezettség is. Az InfoRádió úgy tudja, hogy a családi pótlékkal kapcsolatos tervekről, miszerint a magasabb jövedelműeknek nem járna, és a 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazásról rövid időn belül dönt a kormány.