Az idén 1,95 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, vagyis a korábbi 2-2,5 százalékos tartományt valószínűleg nem sikerül elérni - derül ki a Portfolio.hu körkérdésére adott elemzői válaszokból. A mérsékelt ütemű növekedés oka, hogy mintegy 0,3 százalékpontos mérséklődést okoz, hogy a tőkepiaci turbulencia oldalszele Magyarországot is elérte.

Az ma már egyértelműnek tűnik, hogy az első hatások megjelentek a magyar gazdaságban, a finanszírozási és a külső keresleti csatornán keresztül egyaránt. A banki finanszírozási lehetőségek beszűkültek, az exportcikkeink iránti külső kereslet növekedése jelentősen visszaesett.

A fenti hatások jó része jövőre jelentkezik: a piaci szakértők borúlátó előrejelzéseinek konszenzusa szerint 2009-ben a GDP-bővülés az ideinél is alacsonyabb, 1,55 százalékos lehet. Ezzel a harmadik egymást követő évben maradna két százalék alatt a növekedési tempó (2007-ben még a kiigazítás okozta sokk nyomta 1,1 százalékig a mutatót). Egyik válaszoló szakértőnk felhívta a figyelmet, hogy Magyarország már most is másfél éve van recesszióban. "A recesszió fogalma nem a nulla vagy negatív gazdasági növekedést takarja, hanem azt, hogy a gazdaság lényegesen kevésbé növekszik, mint ahogy lehetősége (potenciális növekedési képessége) engedné. Kínában például egy 6%-os növekedés is recesszió, nálunk pedig 2% alatt simán mondhatjuk ugyanezt."

Egyébként 2009-ben a válság makrogazdasági hatásainak eredményeként 0,9 százalékpontos lehet a mérséklődés a GDP-dinamikában. A számok egyébként konzisztensnek tűnnek: a friss előrejelzéseket a globális hatásokkal korrigálva valóban az 1-2 hónapja jellemző (2008: 2,2%, 2009: 2,4%) prognózisokat kapjuk.

A makrogazdasági hatásokon túlmenően a Portfolio.hu arra is kíváncsi volt, milyen kihívásokat látnak a pénzügyi piac előtt a szakértők. A forintban viszonylag bíznak a közgazdászok, igaz, 25 százalékos esélyt azért így is adtak annak, hogy egy hónapon belül 260-ig gyengül a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.

Ennél nagyobb (50%-os) a valószínűsége, hogy egy hónapon belül 50 bázispontos hozamemelkedés valósul meg. Ez egyébként azt jelentené, hogy az ötéves államkötvény hozam újra 10 százalék körüli szintre emelkedik.

Érdekesen alakultak a bankszektort firtató kérdéseinkre kapott válaszok. Több elemző úgy értékelte, hogy az olasz Unicredit Bank felmerülő nehézségeivel megvalósult az általunk említett esetek egyike-másika. Mindenesetre annak, hogy hazai bank külföldi anyabankja a tőkepiaci bizalmatlanság miatt likviditási nehézségekkel néz szembe 70 százalékos az esélye, de annak csak 33 százalékos valószínűséget adnak az elemzők, hogy valódi fizetőképességi problémák merülnek fel az anyabanknál. Említésre méltó, hogy annak az esélye, hogy egy bank a magyar állam beavatkozására szoruljon 20 százalék.

Fontos, hogy az elemzők egyáltalán nem biztosak benne, hogy az állam nem gondolja azt, külföldi mintára garantálja a betétek korlátlan biztonságát. Ennek az esélye ugyan az elemzői konszenzus szerint csupán 30 százalékos, de - a válaszok feltűnően nagy szóródása mellett - mégis azt mutatja, hogy ez a gondolat ott él a piacon.