Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
311.92
bux:
140696.17
2026. július 2. csütörtök Ottó

A vagyonkezelő cáfol: nem vonnak el forrásokat az egyetemektől

Sem bérleti díjat nem kell fizetni az egyetemeknek a használt ingatlanokért, sem az eladott ingatlanok bevételét nem veszi el tőlük az állam - mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szóvivője, cáfolva a SOTE rektorának szavait, amely szerint ellehetetlenülnek az egyetemek, ha bérleti díjat kell fizetni az épületek után a vagyonkezelőnek.

A nemzeti vagyontörvény megváltoztatta az egyetemek gazdálkodását, de hogy milyen mértékben, arról eltérően nyilatkoznak az érintettek.

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádióban arról számolt be, hogy a jogszabály értelmében bérleti díjat kell fizetniük az állami tulajdonban lévő, de általuk használt ingatlanok után, ez pedig ellehetetlenítheti a gazdálkodásukat. Arról is beszámolt, hogy az eladott ingatlanokból származó bevételek nem az intézményeket illetik, így azoknak nem lesz forrásuk az európai uniós pályázatok önrészére.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szóvivője mindkét állítást cáfolta. Mint mondta, bérleti díjat nem szednének az intézményektől, mindössze vagyonkezelői szerződéseket kötnek az intézményekkel, amelyben az állagmegőrzési, felújítási munkákat írnák elő. Száraz Gábor hozzátette: bérleti díjat csak akkor szedhetnének, ha bérleti szerződést kötnének az egyetemekkel, erre azonban nem kerül sor.

Azt is közölte: az ingatlaneladásokból származó bevétel továbbra is az intézményeket illeti, a vagyontörvény mindössze az egyetemek önállóságát befolyásolja kissé. Az intézményeknek eddig is egyeztetniük kellett a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, de a tranzakciót eddig az egyetemek koordinálták, a jövőben azonban az MNV látja ezt el.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Elveszítheti a történelmi versenyt Magyarország és a régió, ha nem sikerül megállítani a képzett fiatalok elvándorlását

Elveszítheti a történelmi versenyt Magyarország és a régió, ha nem sikerül megállítani a képzett fiatalok elvándorlását

A visegrádi négyek júniusi gödöllői csúcstalálkozója ráirányította a figyelmet a közép-európai országok közös kihívásaira, köztük a kohéziós politika jövőjére az EU 2028–2034-es költségvetési tárgyalásai előtt. A hagyományos infrastruktúra-fejlesztések mellett egyre sürgetőbbé válik a humántőke megtartása: a közép- és kelet-európai tagállamok adják az EU-n belül más országban élő uniós polgárok több mint felét, miközben a képzés költségeit a kibocsátó országok viselik. Enrico Letta 2024-es jelentésének "helyben maradás szabadsága" koncepciója új narratívát kínálhat a kohéziós politikának, amelynek középpontjában nem csupán a regionális jövedelmi különbségek csökkentése, hanem a tehetségek megtartása és visszavonzása áll. A V4-ek a hasonló demográfiai kihívásokkal küzdő dél-európai tagállamokkal közösen új koalíciót építhetnek a következő uniós költségvetési ciklus tárgyalásain.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×