Mennyire lehetnek sikeresek a magyar márkák?
A Béres csepptől a Túró Rudiig jó néhány magyar márka sikerének titkáról beszéltek Budapesten a Heti Válasz konferenciáján, amelynek témája a magyar márkák és a magyar cégek helyzete volt.
A magyar vásárlók - ellentétben a lengyelekkel vagy oroszokkal - szívesebben vásárolnak ismert, megbízható termékeket, és nem törekszenek mindenáron a presztízsmárkák birtoklására - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató ügyvezető igazgatója.
Kutatásaik szerint a magyar vásárlók több szempontból is másképp viselkednek, mint a nyugat-európaiak, például ugyanabból az autótípusból nálunk a legkisebb motorral felszerelt változatot veszik, míg a szomszédos Ausztriában jellemzően kétszer akkora teljesítményű motor van ugyanabban az autóban.
A GfK Hungária piackutató ügyvezető igazgatója kiemelte: kutatásaik szerint több magyar márka sikerrel élte túl a rendszerváltást, de volt olyan, amely az azóta eltelt időben tudott megerősödni - például az egyik ismert ásványvíz -, de olyan is, egy cipőmárka, amelynek valószínűtlen feltámadása rendkívüli sikernek nevezhető.
Béres József, a Béres Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy cége termékei főleg azért élveznek előnyt a multinacionális vállalatok hasonló gyártmányaival szemben, mert a magyar vásárló bízik a márkában és a cégben.
Most éppen azon vannak, hogy ezt a sikert külföldre vigyék, ennek érdekében saját értékesítőhálózatot építettek ki Romániában és Ukrajnában.
Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke viszont ezeknek a példáknak némiképp ellentmondva úgy vélte: illúzió azt gondolni, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok érdemi versenyre képesek az unió piacán, ezért a gazdaságpolitikának elsősorban a helyi szolgáltatások, különösen pedig a turizmus fejlesztésére kellene összpontosítania.
Kapcsolódó hang