A testület legutóbb június 25-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 8 százalékról 7,75 százalékra.

A tanács indoklásában megjegyzi, hogy az előző kamatdöntő ülés óta rendelkezésre álló új információk nem változtattak érdemben a makrogazdasági kilátásokon. A monetáris tanács a potenciális szintjétől elmaradó kibocsátásra és az infláció fokozatos mérséklődésére számít a következő két évben. Amennyiben a mezőgazdasági-, élelmiszer- és energiaárak jelentős emelkedése nem jár tovagyűrűző hatásokkal, 2009-ben elérhetőnek nevezik a 3 százalékos inflációs célt.

A közvetett inflációs hatások szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezi a testület az ár- és béralakulást befolyásoló gazdasági szereplők várakozásainak szerepét. A bérezési és árazási magatartást fegyelmezheti a belső kereslet növekedésének - a második negyedéves GDP-adatok által jelzett - jelentős lassulása, illetve a háztartások fogyasztási kiadásának visszaesése - jegyzik meg. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri azonban azokat a mutatókat, amelyek tartós inflációs nyomás kialakulására utalhatnak. A jövő évi bérmegállapodások e tekintetben jelzésértékűek lehetnek - jegyzik meg.

Bár a nemzetközi pénzügyi környezetet továbbra is bizonytalanságok jellemzik, a hazai befektetések kockázati megítélése érezhetően javult - áll a közleményben.

Hozzáteszik: az inflációs kockázatok és a nemzetközi befektetői környezetet továbbra is jellemző bizonytalanság a későbbiekben is megfontolt kamatpolitikát indokol.