Infostart.hu
eur:
391.19
usd:
340.82
bux:
122548.14
2026. március 13. péntek Ajtony, Krisztián

Oroszország: az energia haszonélvezője

Oroszország a világ legnagyobb földgáz- és a második legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, ám a még felderítetlen mezők jelentős része az északi sarkvidéken van, ahol a feltárás egyre drágább. A termelés és az export növelése több tízmilliárd dolláros befektetést igényel, ám Moszkva még nem döntötte el, milyen mértékben hajlandó megosztani nyersanyagkincseit a határon várakozó külföldi befektetőkkel.

A már feltárt orosz kőolajtartalék 70-75 billió hordó, ami a világ teljes ismert tartalékának nagyjából hat százaléka. A földgázkincs legalább 2000 trillió köbméter, vagyis a globális készlet harminc százaléka.

Az ország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb kőolajtermelője és exportőre, míg földgázból a legnagyobb termelő és exportőr is egyben, messze maga mögé utasítva a második helyezett Iránt.

Gyanús körülmények között született milliárdok

A kőolaj világpiaci ára ma hordónként 70-74 dollár, vagyis háromszorosa az 1998-as 24 dollárnak. Ez elsősorban a sokszor gyanús körülmények között privatizált energiaipar új tulajdonosainak jött jól, akik néhány év alatt dollármilliárdosok lettek, de jutott azért bőven a kincstárnak és valamicske az állampolgároknak is.

A kincstárnak csak tavaly 150 milliárd dollár bevétele származott a kőolaj- és földgázexportból. Ez az összeg a tavalyi magyar GDP nagyjából másfélszerese. Moszkva augusztusban visszafizeti a párizsi klubba tömörült hitelezőinek tartozása utolsó 20 milliárd dolláros részletét és ezzel az országnak nem lesz külföldi tartozása.

A fejlesztéshez sok pénz kellene

Az orosz kőolajra és földgázra keleten és nyugaton is volna több vásárló, ám a termelés és export felfuttatásához rengeteg pénzre és szakértelemre lenne szükség. Az exportvezetékek gyakorlatilag teljes kapacitáson működnek és újabb vezetékek építése kilométerenként 60-70 millió dollárba kerülne.

Az északi sarkvidék szénhidrogénkészletének feltárása egymagában 70-110 milliárd dolláros költséggel járna. A befektetésekhez szükséges pénz előteremtése okozza a legnagyobb gondot. Moszkva nem szívesen mond le az állami bevételekről - az energiacégek jelenleg bruttó árbevételük 60 százalékát fizetik be a kincstárba.

A Kreml ráér

Az orosz olaj- és gázkonszernek adócsökkentést követelnek, hogy finanszírozni tudják a fejlesztéseket, viszont nem szívesen engednék be a multinacionális cégeket, akiknek befektetéseit bizonyos mértékig Moszkva is korlátozni akarja.

A Kreml politikusait pedig semmi nem sürgeti: a kincstári számla egyre gyarapodik, és a G8-ak legutóbbi értekezlete újra megmutatta, hogy az orosz energiakincs mekkora ütőkártya a nagy geopolitikai játszmákban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a háború leállása Iránban nem elég, nagyon lassú rendszerváltás jöhet

Szakértő: a háború leállása Iránban nem elég, nagyon lassú rendszerváltás jöhet

Az iráni televízió közreadta az új legfelső vezető, Modzstaba Hamenei, a két hete meggyilkolt Ali Hamenei fiának üzenetét, aki azonban személyesen nem jelent meg a képernyőn. Ennek lehetséges okairól is beszélt az InfoRádióban N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő. Az olajbiztosítási árak az egekben, de van egy iszonyatos forgatókönyv, amire a biztosítótársaságok sem készültek még fel.
inforadio
ARÉNA
2026.03.13. péntek, 18:00
Pásztor Szabolcs
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×