Infostart.hu
eur:
384.99
usd:
331.88
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv

Oroszország: az energia haszonélvezője

Oroszország a világ legnagyobb földgáz- és a második legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, ám a még felderítetlen mezők jelentős része az északi sarkvidéken van, ahol a feltárás egyre drágább. A termelés és az export növelése több tízmilliárd dolláros befektetést igényel, ám Moszkva még nem döntötte el, milyen mértékben hajlandó megosztani nyersanyagkincseit a határon várakozó külföldi befektetőkkel.

A már feltárt orosz kőolajtartalék 70-75 billió hordó, ami a világ teljes ismert tartalékának nagyjából hat százaléka. A földgázkincs legalább 2000 trillió köbméter, vagyis a globális készlet harminc százaléka.

Az ország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb kőolajtermelője és exportőre, míg földgázból a legnagyobb termelő és exportőr is egyben, messze maga mögé utasítva a második helyezett Iránt.

Gyanús körülmények között született milliárdok

A kőolaj világpiaci ára ma hordónként 70-74 dollár, vagyis háromszorosa az 1998-as 24 dollárnak. Ez elsősorban a sokszor gyanús körülmények között privatizált energiaipar új tulajdonosainak jött jól, akik néhány év alatt dollármilliárdosok lettek, de jutott azért bőven a kincstárnak és valamicske az állampolgároknak is.

A kincstárnak csak tavaly 150 milliárd dollár bevétele származott a kőolaj- és földgázexportból. Ez az összeg a tavalyi magyar GDP nagyjából másfélszerese. Moszkva augusztusban visszafizeti a párizsi klubba tömörült hitelezőinek tartozása utolsó 20 milliárd dolláros részletét és ezzel az országnak nem lesz külföldi tartozása.

A fejlesztéshez sok pénz kellene

Az orosz kőolajra és földgázra keleten és nyugaton is volna több vásárló, ám a termelés és export felfuttatásához rengeteg pénzre és szakértelemre lenne szükség. Az exportvezetékek gyakorlatilag teljes kapacitáson működnek és újabb vezetékek építése kilométerenként 60-70 millió dollárba kerülne.

Az északi sarkvidék szénhidrogénkészletének feltárása egymagában 70-110 milliárd dolláros költséggel járna. A befektetésekhez szükséges pénz előteremtése okozza a legnagyobb gondot. Moszkva nem szívesen mond le az állami bevételekről - az energiacégek jelenleg bruttó árbevételük 60 százalékát fizetik be a kincstárba.

A Kreml ráér

Az orosz olaj- és gázkonszernek adócsökkentést követelnek, hogy finanszírozni tudják a fejlesztéseket, viszont nem szívesen engednék be a multinacionális cégeket, akiknek befektetéseit bizonyos mértékig Moszkva is korlátozni akarja.

A Kreml politikusait pedig semmi nem sürgeti: a kincstári számla egyre gyarapodik, és a G8-ak legutóbbi értekezlete újra megmutatta, hogy az orosz energiakincs mekkora ütőkártya a nagy geopolitikai játszmákban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Grönland inkább Izland, mint Amerikai Virgin-szigetek

Grönland inkább Izland, mint Amerikai Virgin-szigetek

Az elmúlt napokban Grönland neve hirtelen a nagyhatalmi politika fókuszpontjába került. Washington egyre nyíltabban beszél szükségszerűségről, Koppenhága és Nuuk pedig szokatlan keménységgel mond nemet. A történelem pedig arra tanít minket, hogy motivált eladó nélkül ritkán van üzlet.

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×