Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 20. vasárnap Illés

Oroszország: az energia haszonélvezője

Oroszország a világ legnagyobb földgáz- és a második legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, ám a még felderítetlen mezők jelentős része az északi sarkvidéken van, ahol a feltárás egyre drágább. A termelés és az export növelése több tízmilliárd dolláros befektetést igényel, ám Moszkva még nem döntötte el, milyen mértékben hajlandó megosztani nyersanyagkincseit a határon várakozó külföldi befektetőkkel.

A már feltárt orosz kőolajtartalék 70-75 billió hordó, ami a világ teljes ismert tartalékának nagyjából hat százaléka. A földgázkincs legalább 2000 trillió köbméter, vagyis a globális készlet harminc százaléka.

Az ország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb kőolajtermelője és exportőre, míg földgázból a legnagyobb termelő és exportőr is egyben, messze maga mögé utasítva a második helyezett Iránt.

Gyanús körülmények között született milliárdok

A kőolaj világpiaci ára ma hordónként 70-74 dollár, vagyis háromszorosa az 1998-as 24 dollárnak. Ez elsősorban a sokszor gyanús körülmények között privatizált energiaipar új tulajdonosainak jött jól, akik néhány év alatt dollármilliárdosok lettek, de jutott azért bőven a kincstárnak és valamicske az állampolgároknak is.

A kincstárnak csak tavaly 150 milliárd dollár bevétele származott a kőolaj- és földgázexportból. Ez az összeg a tavalyi magyar GDP nagyjából másfélszerese. Moszkva augusztusban visszafizeti a párizsi klubba tömörült hitelezőinek tartozása utolsó 20 milliárd dolláros részletét és ezzel az országnak nem lesz külföldi tartozása.

A fejlesztéshez sok pénz kellene

Az orosz kőolajra és földgázra keleten és nyugaton is volna több vásárló, ám a termelés és export felfuttatásához rengeteg pénzre és szakértelemre lenne szükség. Az exportvezetékek gyakorlatilag teljes kapacitáson működnek és újabb vezetékek építése kilométerenként 60-70 millió dollárba kerülne.

Az északi sarkvidék szénhidrogénkészletének feltárása egymagában 70-110 milliárd dolláros költséggel járna. A befektetésekhez szükséges pénz előteremtése okozza a legnagyobb gondot. Moszkva nem szívesen mond le az állami bevételekről - az energiacégek jelenleg bruttó árbevételük 60 százalékát fizetik be a kincstárba.

A Kreml ráér

Az orosz olaj- és gázkonszernek adócsökkentést követelnek, hogy finanszírozni tudják a fejlesztéseket, viszont nem szívesen engednék be a multinacionális cégeket, akiknek befektetéseit bizonyos mértékig Moszkva is korlátozni akarja.

A Kreml politikusait pedig semmi nem sürgeti: a kincstári számla egyre gyarapodik, és a G8-ak legutóbbi értekezlete újra megmutatta, hogy az orosz energiakincs mekkora ütőkártya a nagy geopolitikai játszmákban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Digitális detox 33 napon át: így reagáltak a magyar fiatalok

Digitális detox 33 napon át: így reagáltak a magyar fiatalok

A figyelmi képességek területén jelentős javulást tapasztaltak azoknál a 12–14 közötti fiataloknál, akik részt vettek az úgynevezett digitális detox programban, vagyis önként vállalták, hogy minimálisra csökkentik a monitorok, képernyők előtt töltött időt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Miért akarja meghódítani Ukrajnát Putyin? – Száz évvel ezelőtti szövegek adhatnak választ a kérdésre

Miért akarja meghódítani Ukrajnát Putyin? – Száz évvel ezelőtti szövegek adhatnak választ a kérdésre

A Kreml geopolitikai gondolkodását elemzők gyakran utalnak vissza egy száz évvel ezelőtt virágzó emigráns orosz szellemi mozgalomra, az eurázsianizmusra. A mozgalom földrajzi alapon próbálta igazolni, hogy Oroszország sem nem Európa, sem nem Ázsia, hanem egy geográfiailag is független „kontinensen”, Eurázsiában fekszik, és feladata Eurázsia egyesítése és vezetése. Az eurázsianizmus ily módon a geopolitikai indíttatású orosz birodalmi törekvések egyfajta igazoló ideológiájává vált, amit jól mutat, hogy az ukrajnai háborút is támogató vezető kortárs orosz ideológus, Alekszandr Dugin maga is az eurázsianizmus híve. Az irányzat egyik létrehozója és földrajztudományos szempontból az eszmerendszert leghatásosabban megalapozó gondolkodó Pjotr Nyikolajevics Szavickij, akinek a műveit olvasva jobban megérthetjük Vlagyimir Putyin geopolitikai gondolkodását is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×