A szakemberek szerint a mutatók javulása a dohányzás elleni intézkedések hatására változhatott, különösen a zárt térben történő dohányzás teljes körű tiltása miatt, ami nagyban hozzájárult a passzív dohányzás okozta ártalom csökkentéséhez is.

Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője kiemelte: a változás a leginkább a 40-59 éves férfiak körében jelentős; itt

2011 és 2023 között a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent.

Korcsoportos bontásban: a vizsgált időszakban

• a 40-49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája százezer főre vetítve 96,5-ről 39-re csökkent,
• az 50–59 évesek körében pedig 505,6-ről 194,3-ra esett vissza.
• A nőknél ugyancsak jelentős, 50-60 százalékos a visszaesés – ismertette.

A szakember megjegyezte, hogy az adatokból kitűnik: markáns eredményt hoztak az elmúlt húsz év dohányzásellenes intézkedései. Hozzátette: a dohányzással összefüggő daganatok – a tüdő-, a gége-, a szájüregi, a garat- és nyelőcsődaganatok – a teljes rákos megbetegedések mintegy 30 százalékát tették ki.

Kiss Zoltán szerint a célzott dohányzásellenes intézkedések hatása népességszinten is mérhető, és a rendelkezésre álló egészségügyi adatok megfelelő elemzésével a beavatkozási pontok is „láthatóvá válnak”.

Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a daganatok kialakulásáért – az egyéb rizikófaktorok közül – közel 20 százalékban a dohányzás felelős.

Kiemelte, a legfőbb rizikót jelentő dohányzás visszaszorítására politikai ciklusokon átívelő korlátozások és törekvések léptek életbe. Ide sorolta a nemdohányzók védelméről szóló 1999-es törvényt, a dohánytermékek reklámozásának 2003-ban életbe lépett tilalmát, a dohányzás teljes tiltását beltéren (2012-től), valamint a dohánytermékek árusítására vonatkozó 2013-as szabályozást.

Mint mondta, a tüdőrák még mindig nagy egészségterhet jelent, és továbbra is a megelőzésre és a korai diagnózisra kell helyezni a hangsúlyt.

Bogos Krisztina jelezte, szigorúbb szabályozásra lenne szükség a hevített és „alternatív” dohánytermékek esetében. A rászokást kell megelőzni - hangsúlyozta a szakember.