Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
305.97
bux:
136378.97
2026. június 3. szerda Klotild
fishing in the lake
Nyitókép: Getty Images

Hová tűntek a horgászok százezrei?

Pár évvel ezelőtt még jóval többen érdeklődtek a kedvelt szabadidős tevékenység iránt, mostanra viszont több mint kétszázezerrel esett vissza az eladott horgászjegyek száma.

A Covid-19 időszakában a horgászat iránti érdeklődés robbanásszerűen nőtt Magyarországon, a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható – mondta Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektornak.

A vezérigazgató elmondta, az állami horgászjegyek száma a pandémia idején mintegy 750 ezer volt, míg tavaly már csak 540 ezer jegyet váltottak ki.

Azonban nem csak az érdeklődés visszaesése állhat a visszaesés hátterében, hanem környezeti tényezők is. A tartós aszály következtében ugyanis több kisebb horgásztó és csatorna kiszáradt, és a halpusztulások sem voltak ritkák.

Lévai Ferenc hangsúlyozta: „Sajnos kisebb horgászterületek, kisebb horgászvizek, csatornák, horgászható területek szó szerint kiszáradtak és eltűntek. Tehát valamelyest csökkent a horgászható területek száma is.”

Egyre nagyobb kihívást jelent a horgászható vízfelületek fenntartása aq kisebb horgászegyesületek számára. Bár a horgászlétszám csökkent, az árak alakulása nem tekinthető fő oknak. Lévai Ferenc elmondta, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) kezdeményezésére az állami jegyek és területi engedélyek árai idén gyakorlatilag változatlanok maradtak. A kisebb egyesületek esetében maximum 10 százalékos áremelkedés fordulhat elő, ami érdemi hatással nincs a látogatottságra.

A magyar horgászsportot gyakran az elöregedő tagság jellemzi, azonban a valóság ennél sokkal dinamikusabb. A horgászvizeken egyre több fiatal és női horgászt lehet látni, ami a MOHOSZ ifjúsági programjainak és a szakmai egyesületek aktivitásának köszönhető – írja a szakportál.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a tajvani-kínai helyzet részben megköti az amerikaiak kezét a Közel-Keleten is

Kaiser Ferenc: a tajvani-kínai helyzet részben megköti az amerikaiak kezét a Közel-Keleten is

Az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy a Hormuzi-szorosban hadihajókat veszítsen, mert felborulhatna a stratégiai erőegyensúly a Távol-Keleten. Az pedig Kínának teremtene egy olyan lehetőséget, hogy relatíve kis kockázattal megtámadja Tajvant – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Két fontos törvényjavaslatot nyújtott be a Tisza, az Alaptörvényt is módosítják hozzá

Két törvényjavaslatot is benyújtott a Tisza Párt kedden késő este. Az egyik megszünteti a gyűlöletkeltő propagandát, a másik pedig megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Szeptember 30-ig el kell távolítani a 15 négyzetméternél nagyobb gigaplakátokat az épületekről.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
OECD: már épp fellélegzett volna a világgazdaság, aztán jött az iráni háború

OECD: már épp fellélegzett volna a világgazdaság, aztán jött az iráni háború

Az OECD legfrissebb előrejelzése szerint a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok váltak a világgazdaság legnagyobb kockázatává: a globális olajkínálat 2026 elején 13,5%-kal csökkent, az öböl-menti olajtermelés pedig 45%-kal esett vissza. A háború akkoa bizonytalanságot okoz, hogy a szervezet a szokásostól eltérően két forgatókönyvet vázolt fel: a kedvezőbb esetben a globális GDP-növekedés 2026-ban 2,8%-ra lassul, a súlyosabb változatban viszont akár 2,1%-ra is visszaeshet. A 2026-ot még relatíve jó állapotban kezdő világgazdaság így egy komoly kínálati oldali sokkhatással néz szembe, amely az infláció újbóli emelkedésével és a bizalom megrendülésével fenyeget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×