Infostart.hu
eur:
363.87
usd:
314.25
bux:
150110.32
2026. augusztus 18. kedd Ilona
velence utazás nyaralás olaszország csatorna
Nyitókép: Pixabay

Lezárások és korlátozások izzasztják a turistákat szerte Európában

2025 nyarán az európai turizmus nem csupán rekordokat, hanem politikai és társadalmi konfliktusokat is hozott. A kereslet növekedése egyre élesebben ütközött a helyi közösségek türelmével, az infrastruktúrák kapacitásával és a klímaváltozás hatásaival.

Miközben a kontinens nagyvárosai és kulturális kincsei vonzották a látogatók millióit, egyre több város próbálta bevezetni a keresletet szabályozó pénzügyi és adminisztratív eszközöket.

Június 15-én több ezer ember vonult utcára Palma de Mallorcán, Barcelonában, Lisszabonban, Genovában és Velencében, hogy tiltakozzon a tömegturizmus negatív hatásai ellen. A mozgalmak közös célja a lakhatási válság, a túlzott hajóforgalom és az elviselhetetlen zsúfoltság elleni fellépés volt. Az összehangolt akciók célja az volt, hogy jelezze, a társadalmi türelem a tömegturizmussal szemben egyre szűkösebb.

A helyi döntéshozók reagáltak a feszültségre. Barcelona 2025-ös adócsomagjában megduplázta a szálláshelyekre kivetett városi illeték plafonját, amely immár éjszakánként akár 8 euró is lehet. Ez a lépés egyszerre bevételi forrás és árpolitikai eszköz, amelynek célja a kereslet kordában tartása.

Velence hasonló logika mentén bővítette a tavaszi kísérletet, és július–augusztus több csúcsnapján is kötelezővé tette az 5 eurós napi belépődíjat a vendégek számára. A városvezetés QR-kódos beléptetéssel próbálja kezelni a lagúnák zsúfoltságát.

Az árképzés így Olaszország ikonikus városában ma már nemcsak bevételi eszköz, hanem közvetlen keresletmenedzsment is.

A turizmust érő nyomások között új tényezőként jelent meg a klímaváltozás. Athénban a görög kulturális minisztérium többször kénytelen volt lezárni az Akropoliszt a 40 Celsius-fok fölötti hőség idején, hogy védje a látogatókat és a személyzetet. A világörökségi helyszín ideiglenes bezárása rávilágított arra, hogy a turizmus sérülékenysége immár nemcsak társadalmi, hanem környezeti dimenzióban is nő.

Európa turizmusának 2025-ös nyara tehát kettős képet mutatott. Soha nem látott kereslet és soha nem tapasztalt ellenállás jellemezte egyszerre. A turizmus jövője immár nem az érkezők számán, hanem a közösségek és a környezet tűrőképességén múlik.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense

Címlapról ajánljuk
Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

A Duna alacsony vízszintje és vízhozama miatt alig tud áramot termelni a Paksi Atomerőmű. Annak kapcsán, hogy miként lehetne elegendő vizet juttatni a turbinák hűtésére, számos megoldás felmerült, és rendszeresen előkerül egy hazai vízlépcsőépítés kérdése is. Az InfoRádió Aréna című műsorában erről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Európai fővárosokat is elérő drónbázisokat épített titokban a Kreml, kigáncsolták a háborúellenes ellenzéket – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Európai fővárosokat is elérő drónbázisokat épített titokban a Kreml, kigáncsolták a háborúellenes ellenzéket – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×