Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Pilisi Parker

Végzetes kihívás előtt a budapesti erdők – videó

Idén tavasszal hat kerületben folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. városierdő-fejlesztési programja. A facserék fő oka a klímaváltozás.

A főváros 5700 hektáros erdőterületéből 3600 tartozik a Pilisi Parkerdő Zrt.-hez – mondta az InfoRádióban a társaság budapesti erdészetének vezetője. Budapesten egy emberre 33 négyzetméternyi erdőterület jut, ami százada az országos átlagnak, így ezeknek az elődleges fontossága – a természetvédelmi és ökológiai értékek megőrzésén túl – az itt élő emberek életminőségének a javításában játszik szerepet – fogalmazott Rittling István.

A pesti oldalon lévő akácfákat és fenyőket jellemzően a második világháborút követő években ültették el, gyakran nem a legkedvezőbb termőhelyekre, ezért ezek az erdők mára elöregedtek. A budai oldalon jobb a helyzet, ott több az őshonos faj, de a klímaváltozás mindenhol érezteti a hatását – tette hozzá az erdészet vezetője.

Akár a 2022-es aszályra, akár az idei áprilisi, gyakorlatilag nyári időjárásra is gondolunk, láthatóan változnak a körülmények: egyre szárazabb, egyre melegebb klímában kell helytállniuk az erdőknek, és ha ez a folyamat folytatódik, akkor nagyon jelentős lesz az a kihívás, aminek 30-50 év múlva meg kell tudniuk felelni – emelte ki a Pilisi Parkerdő munkatársa.

"Éppen ezért olyan erdőkezelést kell biztosítani, amely egyrészt felkészíti az erdőket a megváltozott viszonyokra, másrészt biztosítani tudják a területen a városlakók számára a folyamatos erdőborítást" – magyarázta.

A városierdő-fejlesztési program idén tavasszal hat kerületben folytatódik – tájékoztatott Ritling István. Ezek közül az egyik a X. kerületi, kőbányai határerdő területe; itt a Pilisi Parkerdő már korábban is végzett hasonló jellegű erdőkezelést: egy nagyon idős, hetvenéves akácost igyekeztek úgy átalakítani, hogy a hagyományos tarvágás mellőzésével újítsák meg a területet, és hogy egy vegyes korú, sokkal diverzebb, sokkal több fafajból álló erdőt tudjanak létrehozni, benne az őshonos fafajok elegyarányát folyamatosan növelve.

A budai oldalon a bükk helyett a tölgyet, a juhart, a gyertyánt és a madárcseresznyét részesítik előnyben, mert ezek jobban tűrik a szárazságot – mondta az InfoRádióban Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Az elmúlt évtizedekben több tízezren menekültek el Észak-Koreából Kínán keresztül Dél-Koreába, és kezdtek ott új életét, a legnagyobb számban nők. A többnyire egyedülálló fiatal nők dél-koreai férjet keresnek maguknak, a dél-koreai férfiak körében pedig népszerűek az észak-koreai nők. Egy menekült nő, Judzsin, aki maga is dél-koreai férjet talált magának, kifejezetten északi nők és déli férfiak összeismertetésére hozott létre házasságközvetítő irodát, miközben saját házassága válságba kerül. Róla és a jelenségről szól egy új dokumentumfilm, az Észak-dél férfi-nő, amelyet hamarosan Magyarországon is bemutatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×